Text view

UkET_2002_FoxJayBuzzard_flk

Recording date2002
Speaker age64
Speaker sexf
Text genretraditional narrative
Extended corpusyes
Javascript seems to be turned off, or there was a communication error. Turn on Javascript for more display options.
Bu urut, kuččuguj erdeppititten bi͡ekten oloŋkolohon ü͡öskeːbippit du͡o ol? Bu bihigi küččügüj erdekpitten tu͡ok da oːnnʼuː hu͡ok ete. Ba ogoloru ututumaːrɨlar, kanʼaːmaːrɨlar ba teːtebitteːk, teːtebit teːtetinaːk – ogogo oloŋkoluːr oloŋkoloro ete, anaːn ogo oloŋkoto di͡en. Bɨlɨr hir taŋara ü͡ösküːrün hagɨna, barɨta tɨllaːk etilere ühü – bultar barɨlara. Ol bultara eː östörö, ol bultar hɨldʼɨbɨt hɨrɨːlarɨn – onu kepsiːller. Oččogo bu͡ollagɨna hahɨl olorbut ühü bɨlɨr-bɨlɨr üjege. Bu sahɨl bu͡ollagɨna, haːs beri͡emete kelen bu͡ollagɨna, törüt kantan daː as ɨlan hiːr hire hu͡ok, kühüŋŋü haka aha barammɨt bu͡olla, haka astammɨta. Uː kaːr bu͡olbut, innʼe gɨnan aha hu͡ok bu͡olan korgujan, hir taŋara kötön ispite sahɨl. Bu kötön ihen bu͡ollagɨna… "Oː, bu kantan bulu͡omuj", di͡en, mas ihiger kiːren, mas ihiger kötön iher. Kajaː, körör, kantaŋnɨ **** kantaŋnɨː köppüte, oruk tiːt töbötüger har töröːn baran hɨtar. Kajaː! "Do, onton min kajdak gɨnammɨn, albɨnnanammɨn hi͡ebij iti hartan tugu, hɨmɨːtta?", di͡en bu kihi harga (ba-) hartan hɨmɨːt hi͡eri kötön kelen, ((NOISE)) haːmaj kimin annɨtɨgar kelbit tiːtin annɨtɨgar kelbit, innʼe gɨnan baraːn kuturugunan tiːtin kɨrbɨː "Sar, sar, teheges kihi, egel biːr ogogun, min kuturugum nuːčča bolotunaːgar hɨtɨː, tiːttiːn bagastɨːn bɨha okson tüheri͡em, bejeliːŋŋin si͡em." Har bɨstɨ͡a du͡o, ɨtɨː-ɨtɨː biːr ogotun čekeris gɨnnarbɨt, biːr hɨmɨːtɨn hi͡ebit, innʼe gɨnan baraːn hir taŋara kötön kaːlbɨt Harsɨŋŋɨtɨn turar emi͡e, harɨ (albɨnnaː-), harɨn albɨnnaːrɨ emi͡e kötön keler: "Sar, sar, teheges kihi, egel biːr ogogun. Min kuturugum nuːčča bolotunaːgar hɨtɨː, tiːttiːŋŋin-bagastɨːŋŋɨn bɨha okson tüheremmin, anɨ bejeliːŋŋin si͡em". Emi͡e biːr ogotun üːten keːspit Ikki ogotun hi͡ebit – hahɨl. Har ɨtɨː oloroːktoːbut diːn. "Doː, bu, anɨ bu͡ollagɨna bejeliːmmin si͡eni di͡en", ɨtɨː olorbut. Kaja, bu olordoguna, kukaːkiː kötön kelbit "Kajaː, har, tu͡oktan ɨtɨːgɨn ki͡e en bu? Munnuk bosku͡oj künneːk kün tɨŋa turdagɨna, ogoloruŋ da ičigeske hɨtallar, bejeŋ da ahɨ bagas egelen keler kördük bu͡o. Tu͡oktan ɨtɨːgɨn dʼe, munnuk beseleːge oloroŋŋun", diːr. "En kajdak ɨtappakkɨn? Körbökkün du͡o? Minigin bu͡ollagɨna hahɨl bu͡olla ikki küŋŋe ikki ogobun hi͡ete. Anɨ bügün emi͡e keli͡ege, hi͡ege. Tiːttiːmmin, bagastɨːmmɨn bɨha okson tüheren bejeliːmmin si͡eri gɨnna", diːr "Tu͡oktaːgɨj ol sahɨlɨŋ?" "Kaja kuturuga nuːčča bolotunaːgar hɨtɨː". "Doː, tu͡ok aːttaːga aŋɨr kötörö töröːbütüŋüj en munnuk? Dʼeː, (har kajdak gɨna) hahɨl kajdak gɨnan en tiːtkin bɨha oksu͡oj? Kuturuga tüː. Tüː kuturuk, tugu kotu͡oŋuj", di͡e anɨ kellegine Kim ü͡öreppitej, di͡etegine, kukaːkiː ü͡öreppite, diːr". Dʼe, har (ha-) har dʼe hi͡ese hek bu͡olbut, olorbut, kukaːkiːta kötön kaːlbɨt. Oː, dʼe sahɨl kɨjŋanaːrɨ kɨjŋammɨt bu͡olbut, kɨːhɨraːrɨ kɨːhɨrbɨt bu͡olbut: Eŋin-eŋin köppögü turuta tebi͡eliː-tebi͡eliː ilin kalin atagɨnan kajɨta tebi͡eliː-tebi͡eliː keleːkteːbit, diːn ((NOISE)) (harɨga) harɨ ((NOISE)) "Sar, sar, onnuk-mannɨk inʼeleːk, kaja, min bu͡ollagɨna emi͡e bu͡opsa kɨjŋanaːrɨ Egel biːr ogoto, min kuturugum nʼuːčča bolotunaːgar hɨtɨː, hanɨ bejeliːŋŋin (tu-) tuːra oksommun, bejeliːŋŋin si͡em onnoːgor" "Koː, aŋɨrdaːmmɨn bu͡opsa taːk-ta kaːrɨjan ikki ogobun hi͡ettim min eni͡eke, bejem aŋɨrbar. En bu͡ollagɨna tüː kuturukkun diːn, tüː kuturuk, tugu kotu͡oŋuj, mahɨ kotu͡oŋ du͡o", diːr "Koː, arakata, tu͡ok aːttaːga öj bi͡ertej eni͡eke, kajdak gɨnaŋŋɨn öjü bultuŋuj", diːr, "mini͡ene kuturugum tüːtün kantan bilegin?" "Kaja minigin kukaːkiː ü͡öreppite, kim bi͡eri͡ej mini͡eke öj, kukaːkiː ü͡öreppite." "Kajaː, onnuk-mannɨk otto kukaːkinɨ, kaja hirten bulu͡obuj, dʼe, beːbe, dʼe u͡oldʼahɨ͡am min gini͡eke daːgɨnɨ" Innʼe gɨmmɨt da, hir taŋara kötön kaːlbɨt, hir taŋara kötön ihen bu͡olla, töp tögürük kü͡ölge Bu kü͡öl tu͡oktan daː ulakan kajalaːk. Haːs kemiger bu͡olla keriːskete barɨta taksɨbɨt. Bu keriːskeni bu͡ollagɨna kötö hɨldʼan, bu͡opsa muŋ bu͡osku͡oj karadʼɨkka bu͡ollagɨna, ölbüt sahɨl bu͡olan baran, neles gɨna tüspüt. Bu͡opsa ü͡öŋŋe barɨtɨgar ɨstara hɨppɨt ol gɨnan baraːn. Kajaː, kukaːkiːlar daːganɨ kötö hɨldʼan eren körör – sahɨl ölön baraːn nelejen hɨtar. "Oː, baː turkarɨ ba korgujan bu͡ollagɨna har ogolorun siː hɨldʼɨbɨta bu͡olla. Anɨ sara bu͡ollagɨna minigitten öj ɨlar, biːr da ogotun bi͡erbetek. Oččogo kantan ɨlan gini daːganɨ korgujbut kihi, kantan ɨlan ahɨ͡aj, dʼe, okton ölbüt Dʼe, en daːganɨ ölördöːkkün ebit" di͡en Kaja kelbit. Loŋ-loŋ, loŋ-loŋ– loŋsujbut bu͡o. Kantɨttan, karagɨttan hi͡ekke, di͡en, karɨga loŋsuna hɨrɨttagɨna Bu͡opsa ((…)) sahɨl bu͡ollagɨna ele nʼɨmatɨnan, ele kütürünen ɨrdʼɨgɨnɨː gɨna ɨstanaːktaːbɨt diːn. Baːgɨ sar bu͡ollagɨna, kim bu͡ollagɨna, kukaːkiː bu͡ollagɨna kü͡örejenen üspü͡öjdeːbekke kuturuguttan kaptarbɨt Innʼe gɨnan munu haŋastalahan haŋastahan, uː ihiger čekeniten tüheren, (uː hit-) uː ihiger tüheren, munuga bulkujan– hiŋeleːk uːga bulkujan, tumnaran, mülčü tuttaran kötön kaːlbɨt Dʼe, ol sahɨl bu͡ollagɨna kɨtɨlga taksan, kuːrduna ɨrata eni, dʼe ol kuːrdunan-kanʼaːn baraːn… Tillen, bajan-toton olorbuta duː, kajdi͡ek bu͡olbuta duː? Dʼe, oloŋkobut elete.
• Interlinear Glossed Text • Utterance view