Utterance viewvuurihii| Recording date | 2005-07-31 |
|---|
| Speaker age | 45 |
|---|
| Speaker sex | m |
|---|
| Text genre | traditional narrative |
|---|
| Extended corpus | yes |
|---|
showing 1 - 100 of 197 • next
[2]
****
dii-
****
diibyévané
****
ú-
****
úvahdá
****
táábake,
****
úvahdáúvú
****
táábake
****
túpajtyérɨjɨ
****
némeííbyé
úvahda.
****
Según a la mujer del añashua llamado túpajtyérɨ́jɨ. dii- diibyévané ú- úvahdá táábake, úvahdáúvú táábake túpajtyérɨjɨ némeííbyé úvahda.
[3]
áá-
****
áábé
****
áábekévané,
****
dííbyé
****
táábánííhyoúvuke
****
diibye
****
muhmɨ,
****
ɨ́vaké
muhmɨ́baváá
****
táábaváhi.
Y a la mujer del añashua la tomó por mujer el sapo tablacho. áá- áábé áábekévané, dííbyé táábánííhyoúvuke diibye muhmɨ, ɨ́vaké muhmɨ́baváá táábaváhi.
[4]
****
áállekévané
****
pámeere
ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́mema
****
tsajtyéébe.
****
Y la llevó con todos sus hijos. áállekévané pámeere ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́mema tsajtyéébe.
[5]
****
áállekéváa
neébe:
****
muúllej,
neébe,
****
métsu,
****
métsu
****
ɨ́ɨ́cajɨ
****
memíhlletéki
****
neébe,
****
métsu
memíhlleté.
****
Y le dijo: mujer, vamos a hacer tapaje de pescado, vamos a hacer. áállekéváa neébe: muúllej, neébe, métsu, métsu ɨ́ɨ́cajɨ memíhlletéki neébe, métsu memíhlleté.
[6]
****
juúju
****
heh
****
neélle,
****
kiá
****
mémíhlléteéhi.
****
Bueno, le contestó, ¿dónde vamos a hacer el tapaje? juúju heh neélle, kiá mémíhlléteéhi.
[7]
****
éhlle
****
ɨ́vaké
unéu
neebévápeé
****
Allá, dizque el dijo, la cocha del guacamayo éhlle ɨ́vaké unéu neebévápeé
[8]
****
ɨ́vaké
unéú
aaméjú
mémíhlléteéhi.
en la boca del caño de la cocha del guacamayo vamos a hacer tapaje. ɨ́vaké unéú aaméjú mémíhlléteéhi.
[9]
****
ahdújucóváa
dibye,
****
téníhyoke
****
tsájtyene,
****
tsúúca
diitye
ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́méwuúmuma
****
péjucóómé
teene
****
tsɨtsóó-
****
ɨɨne
****
tsɨtsóójɨ́
méénutéme.
****
Entonces se fue él, la mujer y sus hijos se fueron a hacer tapaje. ahdújucóváa dibye, téníhyoke tsájtyene, tsúúca diitye ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́méwuúmuma péjucóómé teene tsɨtsóó- ɨɨne tsɨtsóójɨ́ méénutéme.
[10]
****
áá-
****
áá-
****
ááné
hallútuváa
****
teene,
****
teene
****
tóóll-
****
tóóllíujɨ.
****
Y en el canto de la cocha había un tronco de huasaí. áá- áá- ááné hallútuváa teene, teene tóóll- tóóllíujɨ.
[11]
****
áájɨríváa
tsúúca
néríívyeebe,
****
néríívyehíjcyaabe.
****
Y en ese tronco subió y subió. áájɨríváa tsúúca néríívyeebe, néríívyehíjcyaabe.
[12]
****
eh
****
póa
****
póa,
****
póa
néríívyeebe
tééjɨ́
nɨ́jkaúvu.
****
Póa póa (sonido del paso del sapo tablacho), subió a la punta del tronco. eh póa póa, póa néríívyeebe tééjɨ́ nɨ́jkaúvu.
[13]
****
aá-
****
áájɨvu
****
úújetéébé
****
tééjɨ́
avyácovu.
Subió por el tronco, llegó al cogollo. aá- áájɨvu úújetéébé tééjɨ́ avyácovu.
[14]
****
átsihdyúváa
****
cáchíñíívyeébe,
****
éhllétuváa
ɨ́jró
ɨ́ró
ɨ́ró
****
úúú...
****
tyáá.
****
De ahí se tiró al agua, de allá ɨ́jró ɨ́jró, ɨ́jró (sonido de la caída del sapo) úúú tyáá. átsihdyúváa cáchíñíívyeébe, éhllétuváa ɨ́jró ɨ́ró ɨ́ró úúú... tyáá.
[15]
****
wajtsɨ́ɨ́bé
****
teene
****
únéúj
****
pɨɨnéu,
****
tsúúca
tsapéhdú
mótónéjcuíñuube
****
tééúj
****
pɨɨnétú
****
teene
íhyój-
****
íhyójtsɨwááñé.
****
Llegó a media cocha y se zambulló en media cocha y sus dedos (los abrió como un tapaje). wajtsɨ́ɨ́bé teene únéúj pɨɨnéu, tsúúca tsapéhdú mótónéjcuíñuube tééúj pɨɨnétú teene íhyój- íhyójtsɨwááñé.
[16]
****
tsúúca
dibye
ɨ́ɨ́cajɨ́váa
méénune
ehdu
****
tédówárájɨúcunu.
Ya estaba haciendo el tapaje, los dedos abiertos, como un tapaje. tsúúca dibye ɨ́ɨ́cajɨ́váa méénune ehdu tédówárájɨúcunu.
[17]
tsúúca
dibye
****
míhllene.
****
Y él entonces estaba en el tapaje. tsúúca dibye míhllene.
[18]
****
aabéváa
tsúúca
tétsihi
ícyahíjcyá,
****
éée,
****
íjcyaabéubáhjáa,
****
eh
teene
mihlléwá
méénuhíjcyaabe
tehméjúcoobe.
****
Sí estaba, haciendo el tapaje, esperando. aabéváa tsúúca tétsihi ícyahíjcyá, éée, íjcyaabéubáhjáa, eh teene mihlléwá méénuhíjcyaabe tehméjúcoobe.
[19]
****
aabéváa
tsúúca
****
wajtsɨ́ɨ́bé
tujkénuváa
****
diibye
****
tújpáñé
mɨɨúho
****
némeííbye.
****
Y entonces llegó primero el chinchilejo rojo. aabéváa tsúúca wajtsɨ́ɨ́bé tujkénuváa diibye tújpáñé mɨɨúho némeííbye.
[20]
****
aabéváa
tsúúca
****
dííbyé
hójtsɨwááñeu
pɨ́toovévá
dibye
ehdu
íjyácunúhíjcyánevu.
****
Llegando se posó en los dedos del sapo de lo que estaba abierto. aabéváa tsúúca dííbyé hójtsɨwááñeu pɨ́toovévá dibye ehdu íjyácunúhíjcyánevu.
[21]
****
áá-
áánélliihyéváa
****
tsúúca
ékééveébe,
****
tsúúca
ékéévépéjtsoobe
****
diibye
mɨ́ɨ́uhócóbake:
****
ayááha
yááha
yááha
****
tsúúca.
****
Entonces le atrapó, ya le agarró al chinchilejo y gritó: “ayááha yááha yááha”. áá- áánélliihyéváa tsúúca ékééveébe, tsúúca ékéévépéjtsoobe diibye mɨ́ɨ́uhócóbake: ayááha yááha yááha tsúúca.
[22]
****
neébe
tsúúca,
****
áádiváa
wápújuhjácó.
Ya esta, dijo, ahí esta, golpéale. neébe tsúúca, áádiváa wápújuhjácó.
[23]
iwápújúhcóne
wááoobe
diille
méwáñííhyo
éllevu:
Golpeando le arrojó donde su mujer. iwápújúhcóne wááoobe diille méwáñííhyo éllevu:
[24]
aadícyóó
****
ɨ́ɨ́váyéhaácáá
nééberéváa
****
wááohíjcyá
****
dííllé
****
tujkévetu.
****
Hay va un guacamayo rojo así diciendo arrojó donde la mujer. aadícyóó ɨ́ɨ́váyéhaácáá nééberéváa wááohíjcyá dííllé tujkévetu.
[25]
****
aanéváa
tsiiñe
dówárájɨúcunúhíjcyaabe,
****
dówárájɨúcunúhíjcyaabe.
****
Otra vez se ponía sus dedos abiertos, abiertos. aanéváa tsiiñe dówárájɨúcunúhíjcyaabe, dówárájɨúcunúhíjcyaabe.
[26]
****
aanéváa
diibye
****
ájtyúváné
****
mɨɨúhó
****
wajtsɨ́
****
dííbyé
hojtsɨ́vu.
****
Entonces llegó el chinchilejo verde, llegando, se posó en los dedos. aanéváa diibye ájtyúváné mɨɨúhó wajtsɨ́ dííbyé hojtsɨ́vu.
[27]
****
ááneréjucóváa
idyé
****
tsiiñe
****
dibye
****
ékeevéne,
****
iékéévéne
****
tsúúca
****
dííbye
****
ihjyúcunútsoobe
****
téhdure:
Entonces otra vez le agarró, cuando le agarro comenzó a gritar otra vez el mismo grito. ááneréjucóváa idyé tsiiñe dibye ékeevéne, iékéévéne tsúúca dííbye ihjyúcunútsoobe téhdure:
[28]
****
yááha
yááha
yááha,
****
áádiyéha
íñaháyéé
néébere
****
wááohíjcyá
****
téníhyo
éllevu.
Yááha yááha, yááha hay está el guacamayo azul diciendo lo tiraba hacía la mujer. yááha yááha yááha, áádiyéha íñaháyéé néébere wááohíjcyá téníhyo éllevu.
[29]
****
anéváa
tsiiñe
iújcúne
tsiiñe
****
dówárájɨ́ɨ́vehíjcyaabe.
****
Entonces otra vez lo sacaba y se ponía en la misma posición que era su tapaje. anéváa tsiiñe iújcúne tsiiñe dówárájɨ́ɨ́vehíjcyaabe.
[30]
****
ɨ́ɨ́cajɨ
****
dibye
méénune
mihlléhóówaváa
dibye
méénuhíjcyáné
diille
úvahdá
táábama.
****
Y así le hacia su tapaje con la mujer del añashua. ɨ́ɨ́cajɨ dibye méénune mihlléhóówaváa dibye méénuhíjcyáné diille úvahdá táábama.
[31]
aabé-
****
aabéváa
tsúúca
****
péé,
****
tsiiñe
dibye
íjcyánáa,
diibye
****
éhne
ávyeta
ajtyúváábéwu
nééné
mɨɨúhówu
****
wajtsɨ́
****
dííbyedívu,
****
dííbyé
hójtsɨwávu.
****
Otra vez se fue, cuando estaba ahí llegó el chinchilejo verdecito llegó a él, a sus dedos. aabé- aabéváa tsúúca péé, tsiiñe dibye íjcyánáa, diibye éhne ávyeta ajtyúváábéwu nééné mɨɨúhówu wajtsɨ́ dííbyedívu, dííbyé hójtsɨwávu.
[32]
****
ááneréjucóváa
dibye
ékeevéne,
****
ékééveebe
eene,
****
gaí,
****
gaí,
****
gaí,
****
gaí
****
gaí
****
ékééveebe
****
biihyóréhaácáá
néébere
áámuhíjcyá.
****
Con la misma le agarró, le agarró, y gritó: gaí, gaí, gaí (grito del loro verde) le agarra, es el lorito, dice, luego tira. ááneréjucóváa dibye ékeevéne, ékééveebe eene, gaí, gaí, gaí, gaí gaí ékééveebe biihyóréhaácáá néébere áámuhíjcyá.
[33]
eh
****
áijyúváa
****
tsúúca
diibye
****
vúúríhii,
****
vúúríhiváa
ihdyu
****
tsáá
****
diitye
eene
****
ɨ́vaké
muhmɨ́bá
****
unéu
hallútú
ihdyu
****
áámeju,
****
muute
nehwámyuke
****
idyódúhcuhíjcyáne
****
tsaábe.
****
En esos momentos ya el hualo grande, vino de la parte de la cocha del sapo tablacho, hacia abajo, con los cangrejos que había agarrado. eh áijyúváa tsúúca diibye vúúríhii, vúúríhiváa ihdyu tsáá diitye eene ɨ́vaké muhmɨ́bá unéu hallútú ihdyu áámeju, muute nehwámyuke idyódúhcuhíjcyáne tsaábe.
[34]
tsáábeváa
dillóváhi
****
téníhyoke
****
muhmɨ́bá
táábánííhyoke:
Viniendo, le preguntó a la mujer, a la mujer del sapo tablacho. tsáábeváa dillóváhi téníhyoke muhmɨ́bá táábánííhyoke:
[35]
****
ɨɨnáami
ámuha
mémeénuj,
****
néévaábe.
****
Qué están haciendo ustedes, le dijo ɨɨnáami ámuha mémeénuj, néévaábe.
[36]
tsáhaá,
né-
nénihyóváa,
ɨ-
****
ɨvává
múúhama
****
míhllene
muha
****
météhmehíjcyá.
****
Nada, le contesta, el sapo está haciendo tapaje , para nosotros y le estamos esperando. tsáhaá, né- nénihyóváa, ɨ- ɨvává múúhama míhllene muha météhmehíjcyá.
[37]
****
ɨɨnáami,
****
neébe
ɨɨná
****
mɨ́ɨ́ú-
mɨ́ɨ́úmuke
ɨɨná
míhlleébe.
****
Que es eso, le dice, que es lo que está haciendo tapaje a los chinchilejos. ɨɨnáami, neébe ɨɨná mɨ́ɨ́ú- mɨ́ɨ́úmuke ɨɨná míhlleébe.
[38]
****
ájɨ́vahɨ́vámedíú
****
tábehmúhakye
****
dóótsodíñe
****
ájɨ́vahɨ́vámedi
ajɨ́vatédímye
****
neébe.
Estos dan comezón, y no des de comer a mis sobrinos cuidado que les agarre la comezón, le dijo. ájɨ́vahɨ́vámedíú tábehmúhakye dóótsodíñe ájɨ́vahɨ́vámedi ajɨ́vatédímye neébe.
[39]
****
ááneréj
****
dibye
lléébone
nújpácyó
déjúcotu
****
teene
únéúj
****
pɨɨne
íjcyáhéjutu.
****
Y ya escuchó, bajo del agua, en medio de la cocha. ááneréj dibye lléébone nújpácyó déjúcotu teene únéúj pɨɨne íjcyáhéjutu.
[40]
****
ehdu
diityédíú
****
muute
nehwámyudíú
ájcuíñuube
****
dííbyeke
****
téníhyoke.
****
Y así le regaló los cangrejos a la mujer. ehdu diityédíú muute nehwámyudíú ájcuíñuube dííbyeke téníhyoke.
[41]
****
ijchívyeebe,
****
áijyúváa
tsúúca
diibye
vúúríhi
péjucóó.
****
Y salió ya el hualo grande se había ido se fue. ijchívyeebe, áijyúváa tsúúca diibye vúúríhi péjucóó.
[42]
****
dibye
****
pééne,
****
iíjchívyeíñúne
neébe:
muh-
****
muhdú
****
óhdityu
****
vúúríhí
nehníñeba
néjɨ́ɨ́vaíñuhíjcyáhi,
****
neébe.
Y saliendo dijo: qué cosa habló de mí este feísimo de hualo grande, dice. dibye pééne, iíjchívyeíñúne neébe: muh- muhdú óhdityu vúúríhí nehníñeba néjɨ́ɨ́vaíñuhíjcyáhi, neébe.
[43]
tsáhaá,
****
neelle
****
diille
me-
****
mewa,
****
méwañííhyo.
****
Nada, le dice su mujer. tsáhaá, neelle diille me- mewa, méwañííhyo.
[44]
tsáhaá,
neélle
****
ɨɨné-
****
ɨɨnévá
ájɨ́vahɨ́vámedíuva
****
mɨ́ɨ́úmudívú
áátsɨ́ɨ́meke
****
ó
****
dóótsohíjcyá
neébe.
****
"Nada", le dice, "'solo que a mis hijos les doy de comer chinchilejos, que dan comezón', el ha dicho." tsáhaá, neélle ɨɨné- ɨɨnévá ájɨ́vahɨ́vámedíuva mɨ́ɨ́úmudívú áátsɨ́ɨ́meke ó dóótsohíjcyá neébe.
[45]
****
tsáhaá,
****
muhdúhjané
tsiiñe
uke
neébe.
****
No, qué más te dijo. tsáhaá, muhdúhjané tsiiñe uke neébe.
[46]
tsáhanécu
néélle,
****
ílluuréne
oke
neébe.
****
Nada más, le dijo, así nomás me ha dicho, tsáhanécu néélle, ílluuréne oke neébe.
[47]
****
tsáhané
ehdu
uke
dibye
****
néjɨ́ɨ́vatúne.
****
Él no te ha dicho así. tsáhané ehdu uke dibye néjɨ́ɨ́vatúne.
[48]
****
ícyooca
dííbyeke
****
ó
méénuúhi.
Ahora le voy a buscar bronca. ícyooca dííbyeke ó méénuúhi.
[49]
tsúúca
dibye
****
újcuíñújúcoobe
****
dííbyeké,
****
vúúríhikye
újcuíñuubéváa,
****
újcuíñuube.
Y se fue por su tras del hualo grande, le siguió, siguió. tsúúca dibye újcuíñújúcoobe dííbyeké, vúúríhikye újcuíñuubéváa, újcuíñuube.
[50]
****
muhdúhjané
óhdityu
vúúríhí
nehníñeba
néjɨ́ɨ́vaíñuhíjcyáhi.
****
Que me ha hablado ese hualo feísimo. muhdúhjané óhdityu vúúríhí nehníñeba néjɨ́ɨ́vaíñuhíjcyáhi.
[51]
****
ehdu
****
llíhcyámeííbyéreváa
péé
dííbye
déjutu.
Así murmurando se fue tras él. ehdu llíhcyámeííbyéreváa péé dííbye déjutu.
[52]
****
oke
téhmeco
****
tsáma
vúri
****
vúúríhí
nehníñeba,
****
oke
tsáma
****
téhmeco
****
muhdúhjané
óhdityu
ú
néjɨ́ɨ́vaíñuhíjcyáhi.
****
Espérame, oye hualo feísimo, espérame que es lo que has hablado de mi. oke téhmeco tsáma vúri vúúríhí nehníñeba, oke tsáma téhmeco muhdúhjané óhdityu ú néjɨ́ɨ́vaíñuhíjcyáhi.
[53]
****
áijyúváa
teene
****
ócá-
****
ócájímú
****
nijkyéhéjuvápe
****
mítyáhéjúcoba
****
mítyahéjú
****
íhjyáa
****
ɨ́jɨ́
****
déjucóú
íjcyahéju.
****
Y había una tumba de sachavacas, muy grande habrá sido un hueco grande, muy profundo. áijyúváa teene ócá- ócájímú nijkyéhéjuvápe mítyáhéjúcoba mítyahéjú íhjyáa ɨ́jɨ́ déjucóú íjcyahéju.
[54]
****
áhejúj
****
pɨɨhɨ́ríjyuco
dííbyeke
úhbaabéré
****
péhijcyáne,
****
dííbye
****
déjuri
úhbaabére.
****
Ya estaba cerca de la tumba, insultando al hualo tras él, insultando, insultando. áhejúj pɨɨhɨ́ríjyuco dííbyeke úhbaabéré péhijcyáne, dííbye déjuri úhbaabére.
[55]
****
úhbaabéreváa
****
pehíjcyá,
****
úhbaabéreváa
pehíjcyá
****
dííbyeke.
****
Insultando se iba, insultando a él se iba. úhbaabéreváa pehíjcyá, úhbaabéreváa pehíjcyá dííbyeke.
[56]
****
vúri
vúú-
****
vúúríhí
nehníñeba,
****
o-
****
oke
****
téhméjɨ́ɨ́vaco,
****
oke
****
téhméjɨ́ɨ́vaco.
****
Oye, hualo horrible, espérame, espérame. vúri vúú- vúúríhí nehníñeba, o- oke téhméjɨ́ɨ́vaco, oke téhméjɨ́ɨ́vaco.
[57]
****
muhdúhjané
óhdityu
ú
neíñuhíjcyá.
****
Por qué me has hablado. muhdúhjané óhdityu ú neíñuhíjcyá.
[58]
****
aanéváa
tsúúca
lleebúcunújúcoobe
****
diibye
vúúríhi
****
juuváyí
****
péébeé.
****
Y el hualo grande ya escuchaba los gritos de él por el camino. aanéváa tsúúca lleebúcunújúcoobe diibye vúúríhi juuváyí péébeé.
[59]
****
múúberéjuco
tadyéjutu
****
llíhcyámeííbyéré
****
tsááneéj.
****
Quién es el que dá gritos de insultos por mi trás. múúberéjuco tadyéjutu llíhcyámeííbyéré tsááneéj.
[60]
****
vúri
vúri
****
vúúríhí
nehníñeba,
****
oke
****
téhmeco
muhdúhjané
óhdityu
u
néj.
Oye hualo, hualo feo, espérame, que es lo que has dicho de mi persona. vúri vúri vúúríhí nehníñeba, oke téhmeco muhdúhjané óhdityu u néj.
[61]
****
ááá
neébe,
ɨɨnáami
ɨ́va,
****
neébe,
****
ɨ́vaké
muhmɨ́ba
****
ɨɨnáhjané
úhdityu
o
néé.
****
Ááá, dice, que pasa, sapo tablacho que te he hablado. ááá neébe, ɨɨnáami ɨ́va, neébe, ɨ́vaké muhmɨ́ba ɨɨnáhjané úhdityu o néé.
[62]
****
tsáhané
muurá
ɨɨná
****
úhdityu
o
néétuú.
Nada he hablado en contra tuya. tsáhané muurá ɨɨná úhdityu o néétuú.
[63]
****
muhdúhjané
tawálleekéne
****
ú
****
chúyúyújɨ́ɨ́vaíñúhi.
Porqué has enamorado a mi mujer. muhdúhjané tawálleekéne ú chúyúyújɨ́ɨ́vaíñúhi.
[64]
****
eenéváa
dibye
****
chúúyúyújɨ́ɨ́vahíjcyáne.
****
Eso era que él enamoraba. eenéváa dibye chúúyúyújɨ́ɨ́vahíjcyáne.
[65]
****
aanéváa,
****
tsáhané
o
chúúyúyújɨ́ɨ́vatúne,
neébe.
Entonces, no le enamorado, le dijo. aanéváa, tsáhané o chúúyúyújɨ́ɨ́vatúne, neébe.
[66]
ohné
apááñéré
o
néé:
****
ɨɨná
****
tá-
****
tá-
****
tá-
****
támeh-
****
tábehmúháwuúmuke
****
ájɨ́vahɨ́vámedíú
****
muute
****
mɨ́ɨ́úmudíu
****
dóótsótuube
ɨɨná
****
ajɨ́vatédímye
íjtyéke
nehwámyuke
****
túúne
****
doótso,
ohné
o
néé
****
muuráhaja.
****
Solamente le dije: por que das de comer a mis sobrinos, estos chinchilejos que da comezón cocina estos cangrejos y dales de comer, eso dije. ohné apááñéré o néé: ɨɨná tá- tá- tá- támeh- tábehmúháwuúmuke ájɨ́vahɨ́vámedíú muute mɨ́ɨ́úmudíu dóótsótuube ɨɨná ajɨ́vatédímye íjtyéke nehwámyuke túúne doótso, ohné o néé muuráhaja.
[67]
****
tsáhané
ehdu
u
néjɨ́ɨ́vatúne,
tsúúcaáváa
neebe,
tsáhané
ehdu.
****
Tu no has dicho así, le contestó, no fue así. tsáhané ehdu u néjɨ́ɨ́vatúne, tsúúcaáváa neebe, tsáhané ehdu.
[68]
****
ané
oke
****
bo
****
ɨva
méénudíñej,
neébe.
Entonces no pelees conmigo pues, sapo tablacho, le dijo. ané oke bo ɨva méénudíñej, neébe.
[69]
****
muhdúhjané
óhdityu
ú
néjɨɨvá
****
ɨ́veekíhjané
tawálle
ú
chuuyúyújɨ́ɨ́vaíñuhíjcyáhi.
****
Que me has hablado, por que has enamorado a mi mujer. muhdúhjané óhdityu ú néjɨɨvá ɨ́veekíhjané tawálle ú chuuyúyújɨ́ɨ́vaíñuhíjcyáhi.
[70]
tsáhaá
****
oke
bo
ɨva
méénudíñej.
Nada, no pelees conmigo pues. tsáhaá oke bo ɨva méénudíñej.
[71]
tsúúcaáváa
****
teene
****
ócájímú
****
nikyéhéjú
****
úníuríjyuco
diityétsí
****
ávyeta
****
téhejú
úníuri.
****
Ya estaban al lado de la tumba de sachavacas, bien al borde. tsúúcaáváa teene ócájímú nikyéhéjú úníuríjyuco diityétsí ávyeta téhejú úníuri.
[72]
****
tsáha
bóho
ɨ́va,
neébe
oke
méénudíñe.
****
No pues, sapo, no me pegues. tsáha bóho ɨ́va, neébe oke méénudíñe.
[73]
****
tsáha
ɨ́va
tsáhané
muhdú
o
néétuú,
tsáhané
****
u
néhdu
o
chúúyúyújɨ́ɨ́vatúne,
****
tsáha
muúbe.
****
No, sapo, yo no he dicho nada, como dices tú, yo no le he enamorado, no hombre. tsáha ɨ́va tsáhané muhdú o néétuú, tsáhané u néhdu o chúúyúyújɨ́ɨ́vatúne, tsáha muúbe.
[74]
****
ɨ́veekíhjané
****
óhdityu,
****
tawálleeke
ú
chuuyúyujɨ́ɨ́hi.
****
Porqué le has enamorado a mi mujer. ɨ́veekíhjané óhdityu, tawálleeke ú chuuyúyujɨ́ɨ́hi.
[75]
****
áijyúváa
teene
****
díí-
****
dííbyé
cávááchihyónu
****
cávááchihyónuváa
teene
****
pájpábá
avába
****
pájpábá
avábá
****
dííbyé
cávaájco.
****
Y el arma del sapo tablacho era, como su espada, como espada era el cogollo de bombonaje, su espada. áijyúváa teene díí- dííbyé cávááchihyónu cávááchihyónuváa teene pájpábá avába pájpábá avábá dííbyé cávaájco.
[76]
****
tsúúcaávané
diibye
vúúríhikye
áádi
****
peecútéré
cábóhcotéjucóó,
****
cáváájcóiibye.
****
Y de repente le golpeó al hualo grande le apuñaló con su espada. tsúúcaávané diibye vúúríhikye áádi peecútéré cábóhcotéjucóó, cáváájcóiibye.
[77]
****
áádiváne
cábohcójucóó
****
ihdyúheene
muube
****
chíu.
****
El dice le golpeó, así es la pelea chíu (sonido del golpe). áádiváne cábohcójucóó ihdyúheene muube chíu.
[78]
****
nééberévané
****
cábohcó
dííbyeke.
****
Diciendo le dio un puñete. nééberévané cábohcó dííbyeke.
[79]
****
ihdyúheene
muube
****
chíu,
****
idhyúheene
****
chíu.
Así es la pelea chíu, así chíu. ihdyúheene muube chíu, idhyúheene chíu.
[80]
****
ɨ́ɨ́cúi
****
wádoúcuube,
ihdyúheene.
****
Él bloqueaba, así es pelear chí. ɨ́ɨ́cúi wádoúcuube, ihdyúheene.
[81]
****
muube
****
chíu,
****
muúbe
ɨ́vaj
neébe
muhdɨ́ɨ́váábekéami
tsúúca
oke
****
ú
cávááchíhyonu.
****
Oye sapo que es lo que te pasa, ya me estás apuñalando. muube chíu, muúbe ɨ́vaj neébe muhdɨ́ɨ́váábekéami tsúúca oke ú cávááchíhyonu.
[82]
****
áátyétsiváne
****
méénújcatsí
botsíiíkye
****
téhejú
hallúu,
****
teene
ócájímú
****
nijkyéhéjú
hallúuváne.
Los dos recién se pusieron a pelear, sobre el hueco, sobre la tumba de sachavacas. áátyétsiváne méénújcatsí botsíiíkye téhejú hallúu, teene ócájímú nijkyéhéjú hallúuváne.
[83]
áátyétsi
méénújcatsí.
****
Seguían peleando. áátyétsi méénújcatsí.
[84]
****
áátyétsiváne
méénújcatsí,
****
áádiváne
****
tsúúca
****
diibye
ɨ́vaké
****
muhmɨ́bake
****
téhejú
déjucóú
****
cápíyuúcú.
****
Seguían peleando, él dice, el hualo ya le tumbó dentro del hueco al sapo tablacho. áátyétsiváne méénújcatsí, áádiváne tsúúca diibye ɨ́vaké muhmɨ́bake téhejú déjucóú cápíyuúcú.
[85]
****
tsapéhduváa
****
jójrójóró
****
tyááá
****
téhejú
déjucóvu.
De frente: jójró joró tyááá (sonido que cayó el sapo tablado dentro del hueco), al profundo del hueco. tsapéhduváa jójrójóró tyááá téhejú déjucóvu.
[86]
****
áyu
eh
****
ehdu
oke
u
méénukíjɨ́ɨ́va.
****
Listo, para nada sirves. áyu eh ehdu oke u méénukíjɨ́ɨ́va.
[87]
****
é-
****
étsihdyu
íñe
****
teene
****
cúvéhoojáné
****
tsáijyu
ditye
meke
****
cúvéhoojánuhíjcyáne
****
teene
****
ténéhjɨ
****
píívyé
****
déjucóhjáa
****
dityétsí
méénuhíjcyáné
****
tujkénu.
****
Es ahí donde, ahora existen cárceles y que a veces nos encarcelan, este origen dieron estos dos, los originaron ese asunto. é- étsihdyu íñe teene cúvéhoojáné tsáijyu ditye meke cúvéhoojánuhíjcyáne teene ténéhjɨ píívyé déjucóhjáa dityétsí méénuhíjcyáné tujkénu.
[88]
****
juúj
****
tsáhájuco,
****
ellévúj
diibye
****
vúúríhi
****
pééne,
****
vúúríhiváne
****
péjucóóhi.
****
Ya, ya no, y se fue el hualo grande, el hualo grande se fue. juúj tsáhájuco, ellévúj diibye vúúríhi pééne, vúúríhiváne péjucóóhi.
[89]
****
aabéváa
****
diibye
****
ɨ́vaké
muhmɨ́bá
ihdyu
****
pánácóvá
néébeé,
****
mɨ́vájɨ́hreváa
néébeé.
****
Y el sapo tablacho uno que poseía secretos era muy sabio. aabéváa diibye ɨ́vaké muhmɨ́bá ihdyu pánácóvá néébeé, mɨ́vájɨ́hreváa néébeé.
[90]
****
aabéváa
tsúúca
****
téhejú
****
déjúcoríyé,
****
tsúúca
****
pɨ́ɨ́néé-
****
pɨ́ɨ́nééne,
****
muhdúamíí,
****
pɨ́ɨ́nééne
ááñoríjyuco
****
diíbye.
****
Y estaba en lo profundo del hueco, quizás, como medio año ya estaba. aabéváa tsúúca téhejú déjúcoríyé, tsúúca pɨ́ɨ́néé- pɨ́ɨ́nééne, muhdúamíí, pɨ́ɨ́nééne ááñoríjyuco diíbye.
[91]
****
aabéváa
tsúúca
****
kííjyeba
****
tsájucóó
ááméjutu,
****
ááméjutu
****
tsɨjpáné
****
úwáájɨ́
****
kiijyébá
****
tsááneé,
****
ɨ́bátsuhjúcunúhíjcyaabe
****
cúúrúcó
****
wajcáné
****
tyaavúrú
tyavúru.
Y él ya pues ya venía un viento de abajo, de abajo, viento fuerte venía, y él soplaba, y las ramas de cumala, que eran desmenuzados, caían. aabéváa tsúúca kííjyeba tsájucóó ááméjutu, ááméjutu tsɨjpáné úwáájɨ́ kiijyébá tsááneé, ɨ́bátsuhjúcunúhíjcyaabe cúúrúcó wajcáné tyaavúrú tyavúru.
[92]
****
dibye
nééneréjucóváa
****
teene
****
kííjyeba
****
cúúrúco
wájcá
távúruácohíjcyáne,
****
pɨ́ɨ́nééhéjuúré
****
tsahdúnéécu.
****
Cuando él decía el viento desmenuzaba las ramas de cumala, las puntas de las ramas llegaba hasta mitad de hueco. dibye nééneréjucóváa teene kííjyeba cúúrúco wájcá távúruácohíjcyáne, pɨ́ɨ́nééhéjuúré tsahdúnéécu.
[93]
****
tsáháikyéhaáca.
****
Todavía no, decía. tsáháikyéhaáca.
[94]
****
ícyahíjcyaabe,
****
ícyahíjcyaabe.
****
Seguía ahí, seguía. ícyahíjcyaabe, ícyahíjcyaabe.
[95]
****
teene
kííjyeba
tsáijyújuco
dibye
ɨ́bátsuhjúcunúhíjcyáne.
****
ááméjú
****
nullímú
****
kiijyébá
ɨ́htsutúne,
****
ááméjú
niiñétú
****
cúúrúcó
****
wajcáné
****
taavúrú
****
tavúru.
****
Ya cuando venía el viento, él soplaba, el viento fuerte de abajo fuerte viento de abajo, desmenuza ramas de cumala. teene kííjyeba tsáijyújuco dibye ɨ́bátsuhjúcunúhíjcyáne. ááméjú nullímú kiijyébá ɨ́htsutúne, ááméjú niiñétú cúúrúcó wajcáné taavúrú tavúru.
[96]
****
jój
****
dibye
néhijcyáne,
****
ehdúváa
****
pój
****
tsoóóó
tene
****
pátyehíjcyaróné
****
pɨ́ɨ́nééhéjuvúré
****
tsahdúnéécu.
****
Jój (sonido del soplo) él decía, así pój tsoooo (sonido de caída de las ramas) ese pasaba y llegaba a la mitad del hueco. jój dibye néhijcyáne, ehdúváa pój tsoóóó tene pátyehíjcyaróné pɨ́ɨ́nééhéjuvúré tsahdúnéécu.
[97]
****
áánerívané
tsúúca
****
duhcúvatéjúcoobe.
****
En esa situación ya se volvio flojo áánerívané tsúúca duhcúvatéjúcoobe.
[98]
****
aanéváa
teene
dííbyé
****
cahpáyú.
****
Él tenía su mochila. aanéváa teene dííbyé cahpáyú.
[99]
****
áhulléváa
****
dííbyé
****
páneere
****
dííbyé
apííchoháñé,
****
dííbyé
****
bañéwá,
****
dííbyé
maaníwaháñé
****
múhdunéhjɨ́
****
íjcyanéhjɨ́
****
páneére.
****
En la cual estaban todas sus materiales de brujería su tabaco, su ampiri todo lo que era necesario. áhulléváa dííbyé páneere dííbyé apííchoháñé, dííbyé bañéwá, dííbyé maaníwaháñé múhdunéhjɨ́ íjcyanéhjɨ́ páneére.
[100]
****
aanéváa
tsúúca
****
uubócunúhíjcyaabe
teene
****
kííjyeba
****
tsááne.
****
Luego ya soplaba con el tabaco, al viento que venía. aanéváa tsúúca uubócunúhíjcyaabe teene kííjyeba tsááne.
Text view • Interlinear Glossed Text
|