Utterance view

vuurihii

Recording date2005-07-31
Speaker age45
Speaker sexm
Text genretraditional narrative
Extended corpusyes



showing 1 - 100 of 197 • next


[1]
****
****
****
[2]
**** dii- **** diibyévané **** ú- **** úvahdá **** táábake, **** úvahdáúvú **** táábake **** túpajtyérɨjɨ **** némeííbyé úvahda. ****
Según a la mujer del añashua llamado túpajtyérɨ́jɨ.
dii- diibyévané ú- úvahdá táábake, úvahdáúvú táábake túpajtyérɨjɨ némeííbyé úvahda.
[3]
áá- **** áábé **** áábekévané, **** dííbyé **** táábánííhyoúvuke **** diibye **** muhmɨ, **** ɨ́vaké muhmɨ́baváá **** táábaváhi.
Y a la mujer del añashua la tomó por mujer el sapo tablacho.
áá- áábé áábekévané, dííbyé táábánííhyoúvuke diibye muhmɨ, ɨ́vaké muhmɨ́baváá táábaváhi.
[4]
**** áállekévané **** pámeere ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́mema **** tsajtyéébe. ****
Y la llevó con todos sus hijos.
áállekévané pámeere ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́mema tsajtyéébe.
[5]
**** áállekéváa neébe: **** muúllej, neébe, **** métsu, **** métsu **** ɨ́ɨ́cajɨ **** memíhlletéki **** neébe, **** métsu memíhlleté. ****
Y le dijo: mujer, vamos a hacer tapaje de pescado, vamos a hacer.
áállekéváa neébe: muúllej, neébe, métsu, métsu ɨ́ɨ́cajɨ memíhlletéki neébe, métsu memíhlleté.
[6]
**** juúju **** heh **** neélle, **** kiá **** mémíhlléteéhi. ****
Bueno, le contestó, ¿dónde vamos a hacer el tapaje?
juúju heh neélle, kiá mémíhlléteéhi.
[7]
**** éhlle **** ɨ́vaké unéu neebévápeé ****
Allá, dizque el dijo, la cocha del guacamayo
éhlle ɨ́vaké unéu neebévápeé
[8]
**** ɨ́vaké unéú aaméjú mémíhlléteéhi.
en la boca del caño de la cocha del guacamayo vamos a hacer tapaje.
ɨ́vaké unéú aaméjú mémíhlléteéhi.
[9]
**** ahdújucóváa dibye, **** téníhyoke **** tsájtyene, **** tsúúca diitye ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́méwuúmuma **** péjucóómé teene **** tsɨtsóó- **** ɨɨne **** tsɨtsóójɨ́ méénutéme. ****
Entonces se fue él, la mujer y sus hijos se fueron a hacer tapaje.
ahdújucóváa dibye, téníhyoke tsájtyene, tsúúca diitye ɨ́ɨ́tsɨ́ɨ́méwuúmuma péjucóómé teene tsɨtsóó- ɨɨne tsɨtsóójɨ́ méénutéme.
[10]
**** áá- **** áá- **** ááné hallútuváa **** teene, **** teene **** tóóll- **** tóóllíujɨ. ****
Y en el canto de la cocha había un tronco de huasaí.
áá- áá- ááné hallútuváa teene, teene tóóll- tóóllíujɨ.
[11]
**** áájɨríváa tsúúca néríívyeebe, **** néríívyehíjcyaabe. ****
Y en ese tronco subió y subió.
áájɨríváa tsúúca néríívyeebe, néríívyehíjcyaabe.
[12]
**** eh **** póa **** póa, **** póa néríívyeebe tééjɨ́ nɨ́jkaúvu. ****
Póa póa (sonido del paso del sapo tablacho), subió a la punta del tronco.
eh póa póa, póa néríívyeebe tééjɨ́ nɨ́jkaúvu.
[13]
**** aá- **** áájɨvu **** úújetéébé **** tééjɨ́ avyácovu.
Subió por el tronco, llegó al cogollo.
aá- áájɨvu úújetéébé tééjɨ́ avyácovu.
[14]
**** átsihdyúváa **** cáchíñíívyeébe, **** éhllétuváa ɨ́jró ɨ́ró ɨ́ró **** úúú... **** tyáá. ****
De ahí se tiró al agua, de allá ɨ́jró ɨ́jró, ɨ́jró (sonido de la caída del sapo) úúú tyáá.
átsihdyúváa cáchíñíívyeébe, éhllétuváa ɨ́jró ɨ́ró ɨ́ró úúú... tyáá.
[15]
**** wajtsɨ́ɨ́bé **** teene **** únéúj **** pɨɨnéu, **** tsúúca tsapéhdú mótónéjcuíñuube **** tééúj **** pɨɨnétú **** teene íhyój- **** íhyójtsɨwááñé. ****
Llegó a media cocha y se zambulló en media cocha y sus dedos (los abrió como un tapaje).
wajtsɨ́ɨ́bé teene únéúj pɨɨnéu, tsúúca tsapéhdú mótónéjcuíñuube tééúj pɨɨnétú teene íhyój- íhyójtsɨwááñé.
[16]
**** tsúúca dibye ɨ́ɨ́cajɨ́váa méénune ehdu **** tédówárájɨúcunu.
Ya estaba haciendo el tapaje, los dedos abiertos, como un tapaje.
tsúúca dibye ɨ́ɨ́cajɨ́váa méénune ehdu tédówárájɨúcunu.
[17]
tsúúca dibye **** míhllene. ****
Y él entonces estaba en el tapaje.
tsúúca dibye míhllene.
[18]
**** aabéváa tsúúca tétsihi ícyahíjcyá, **** éée, **** íjcyaabéubáhjáa, **** eh teene mihlléwá méénuhíjcyaabe tehméjúcoobe. ****
Sí estaba, haciendo el tapaje, esperando.
aabéváa tsúúca tétsihi ícyahíjcyá, éée, íjcyaabéubáhjáa, eh teene mihlléwá méénuhíjcyaabe tehméjúcoobe.
[19]
**** aabéváa tsúúca **** wajtsɨ́ɨ́bé tujkénuváa **** diibye **** tújpáñé mɨɨúho **** némeííbye. ****
Y entonces llegó primero el chinchilejo rojo.
aabéváa tsúúca wajtsɨ́ɨ́bé tujkénuváa diibye tújpáñé mɨɨúho némeííbye.
[20]
**** aabéváa tsúúca **** dííbyé hójtsɨwááñeu pɨ́toovévá dibye ehdu íjyácunúhíjcyánevu. ****
Llegando se posó en los dedos del sapo de lo que estaba abierto.
aabéváa tsúúca dííbyé hójtsɨwááñeu pɨ́toovévá dibye ehdu íjyácunúhíjcyánevu.
[21]
**** áá- áánélliihyéváa **** tsúúca ékééveébe, **** tsúúca ékéévépéjtsoobe **** diibye mɨ́ɨ́uhócóbake: **** ayááha yááha yááha **** tsúúca. ****
Entonces le atrapó, ya le agarró al chinchilejo y gritó: “ayááha yááha yááha”.
áá- áánélliihyéváa tsúúca ékééveébe, tsúúca ékéévépéjtsoobe diibye mɨ́ɨ́uhócóbake: ayááha yááha yááha tsúúca.
[22]
**** neébe tsúúca, **** áádiváa wápújuhjácó.
Ya esta, dijo, ahí esta, golpéale.
neébe tsúúca, áádiváa wápújuhjácó.
[23]
iwápújúhcóne wááoobe diille méwáñííhyo éllevu:
Golpeando le arrojó donde su mujer.
iwápújúhcóne wááoobe diille méwáñííhyo éllevu:
[24]
aadícyóó **** ɨ́ɨ́váyéhaácáá nééberéváa **** wááohíjcyá **** dííllé **** tujkévetu. ****
Hay va un guacamayo rojo así diciendo arrojó donde la mujer.
aadícyóó ɨ́ɨ́váyéhaácáá nééberéváa wááohíjcyá dííllé tujkévetu.
[25]
**** aanéváa tsiiñe dówárájɨúcunúhíjcyaabe, **** dówárájɨúcunúhíjcyaabe. ****
Otra vez se ponía sus dedos abiertos, abiertos.
aanéváa tsiiñe dówárájɨúcunúhíjcyaabe, dówárájɨúcunúhíjcyaabe.
[26]
**** aanéváa diibye **** ájtyúváné **** mɨɨúhó **** wajtsɨ́ **** dííbyé hojtsɨ́vu. ****
Entonces llegó el chinchilejo verde, llegando, se posó en los dedos.
aanéváa diibye ájtyúváné mɨɨúhó wajtsɨ́ dííbyé hojtsɨ́vu.
[27]
**** ááneréjucóváa idyé **** tsiiñe **** dibye **** ékeevéne, **** iékéévéne **** tsúúca **** dííbye **** ihjyúcunútsoobe **** téhdure:
Entonces otra vez le agarró, cuando le agarro comenzó a gritar otra vez el mismo grito.
ááneréjucóváa idyé tsiiñe dibye ékeevéne, iékéévéne tsúúca dííbye ihjyúcunútsoobe téhdure:
[28]
**** yááha yááha yááha, **** áádiyéha íñaháyéé néébere **** wááohíjcyá **** téníhyo éllevu.
Yááha yááha, yááha hay está el guacamayo azul diciendo lo tiraba hacía la mujer.
yááha yááha yááha, áádiyéha íñaháyéé néébere wááohíjcyá téníhyo éllevu.
[29]
**** anéváa tsiiñe iújcúne tsiiñe **** dówárájɨ́ɨ́vehíjcyaabe. ****
Entonces otra vez lo sacaba y se ponía en la misma posición que era su tapaje.
anéváa tsiiñe iújcúne tsiiñe dówárájɨ́ɨ́vehíjcyaabe.
[30]
**** ɨ́ɨ́cajɨ **** dibye méénune mihlléhóówaváa dibye méénuhíjcyáné diille úvahdá táábama. ****
Y así le hacia su tapaje con la mujer del añashua.
ɨ́ɨ́cajɨ dibye méénune mihlléhóówaváa dibye méénuhíjcyáné diille úvahdá táábama.
[31]
aabé- **** aabéváa tsúúca **** péé, **** tsiiñe dibye íjcyánáa, diibye **** éhne ávyeta ajtyúváábéwu nééné mɨɨúhówu **** wajtsɨ́ **** dííbyedívu, **** dííbyé hójtsɨwávu. ****
Otra vez se fue, cuando estaba ahí llegó el chinchilejo verdecito llegó a él, a sus dedos.
aabé- aabéváa tsúúca péé, tsiiñe dibye íjcyánáa, diibye éhne ávyeta ajtyúváábéwu nééné mɨɨúhówu wajtsɨ́ dííbyedívu, dííbyé hójtsɨwávu.
[32]
**** ááneréjucóváa dibye ékeevéne, **** ékééveebe eene, **** gaí, **** gaí, **** gaí, **** gaí **** gaí **** ékééveebe **** biihyóréhaácáá néébere áámuhíjcyá. ****
Con la misma le agarró, le agarró, y gritó: gaí, gaí, gaí (grito del loro verde) le agarra, es el lorito, dice, luego tira.
ááneréjucóváa dibye ékeevéne, ékééveebe eene, gaí, gaí, gaí, gaí gaí ékééveebe biihyóréhaácáá néébere áámuhíjcyá.
[33]
eh **** áijyúváa **** tsúúca diibye **** vúúríhii, **** vúúríhiváa ihdyu **** tsáá **** diitye eene **** ɨ́vaké muhmɨ́bá **** unéu hallútú ihdyu **** áámeju, **** muute nehwámyuke **** idyódúhcuhíjcyáne **** tsaábe. ****
En esos momentos ya el hualo grande, vino de la parte de la cocha del sapo tablacho, hacia abajo, con los cangrejos que había agarrado.
eh áijyúváa tsúúca diibye vúúríhii, vúúríhiváa ihdyu tsáá diitye eene ɨ́vaké muhmɨ́bá unéu hallútú ihdyu áámeju, muute nehwámyuke idyódúhcuhíjcyáne tsaábe.
[34]
tsáábeváa dillóváhi **** téníhyoke **** muhmɨ́bá táábánííhyoke:
Viniendo, le preguntó a la mujer, a la mujer del sapo tablacho.
tsáábeváa dillóváhi téníhyoke muhmɨ́bá táábánííhyoke:
[35]
**** ɨɨnáami ámuha mémeénuj, **** néévaábe. ****
Qué están haciendo ustedes, le dijo
ɨɨnáami ámuha mémeénuj, néévaábe.
[36]
tsáhaá, né- nénihyóváa, ɨ- **** ɨvává múúhama **** míhllene muha **** météhmehíjcyá. ****
Nada, le contesta, el sapo está haciendo tapaje , para nosotros y le estamos esperando.
tsáhaá, né- nénihyóváa, ɨ- ɨvává múúhama míhllene muha météhmehíjcyá.
[37]
**** ɨɨnáami, **** neébe ɨɨná **** mɨ́ɨ́ú- mɨ́ɨ́úmuke ɨɨná míhlleébe. ****
Que es eso, le dice, que es lo que está haciendo tapaje a los chinchilejos.
ɨɨnáami, neébe ɨɨná mɨ́ɨ́ú- mɨ́ɨ́úmuke ɨɨná míhlleébe.
[38]
**** ájɨ́vahɨ́vámedíú **** tábehmúhakye **** dóótsodíñe **** ájɨ́vahɨ́vámedi ajɨ́vatédímye **** neébe.
Estos dan comezón, y no des de comer a mis sobrinos cuidado que les agarre la comezón, le dijo.
ájɨ́vahɨ́vámedíú tábehmúhakye dóótsodíñe ájɨ́vahɨ́vámedi ajɨ́vatédímye neébe.
[39]
**** ááneréj **** dibye lléébone nújpácyó déjúcotu **** teene únéúj **** pɨɨne íjcyáhéjutu. ****
Y ya escuchó, bajo del agua, en medio de la cocha.
ááneréj dibye lléébone nújpácyó déjúcotu teene únéúj pɨɨne íjcyáhéjutu.
[40]
**** ehdu diityédíú **** muute nehwámyudíú ájcuíñuube **** dííbyeke **** téníhyoke. ****
Y así le regaló los cangrejos a la mujer.
ehdu diityédíú muute nehwámyudíú ájcuíñuube dííbyeke téníhyoke.
[41]
**** ijchívyeebe, **** áijyúváa tsúúca diibye vúúríhi péjucóó. ****
Y salió ya el hualo grande se había ido se fue.
ijchívyeebe, áijyúváa tsúúca diibye vúúríhi péjucóó.
[42]
**** dibye **** pééne, **** iíjchívyeíñúne neébe: muh- **** muhdú **** óhdityu **** vúúríhí nehníñeba néjɨ́ɨ́vaíñuhíjcyáhi, **** neébe.
Y saliendo dijo: qué cosa habló de mí este feísimo de hualo grande, dice.
dibye pééne, iíjchívyeíñúne neébe: muh- muhdú óhdityu vúúríhí nehníñeba néjɨ́ɨ́vaíñuhíjcyáhi, neébe.
[43]
tsáhaá, **** neelle **** diille me- **** mewa, **** méwañííhyo. ****
Nada, le dice su mujer.
tsáhaá, neelle diille me- mewa, méwañííhyo.
[44]
tsáhaá, neélle **** ɨɨné- **** ɨɨnévá ájɨ́vahɨ́vámedíuva **** mɨ́ɨ́úmudívú áátsɨ́ɨ́meke **** ó **** dóótsohíjcyá neébe. ****
"Nada", le dice, "'solo que a mis hijos les doy de comer chinchilejos, que dan comezón', el ha dicho."
tsáhaá, neélle ɨɨné- ɨɨnévá ájɨ́vahɨ́vámedíuva mɨ́ɨ́úmudívú áátsɨ́ɨ́meke ó dóótsohíjcyá neébe.
[45]
**** tsáhaá, **** muhdúhjané tsiiñe uke neébe. ****
No, qué más te dijo.
tsáhaá, muhdúhjané tsiiñe uke neébe.
[46]
tsáhanécu néélle, **** ílluuréne oke neébe. ****
Nada más, le dijo, así nomás me ha dicho,
tsáhanécu néélle, ílluuréne oke neébe.
[47]
**** tsáhané ehdu uke dibye **** néjɨ́ɨ́vatúne. ****
Él no te ha dicho así.
tsáhané ehdu uke dibye néjɨ́ɨ́vatúne.
[48]
**** ícyooca dííbyeke **** ó méénuúhi.
Ahora le voy a buscar bronca.
ícyooca dííbyeke ó méénuúhi.
[49]
tsúúca dibye **** újcuíñújúcoobe **** dííbyeké, **** vúúríhikye újcuíñuubéváa, **** újcuíñuube.
Y se fue por su tras del hualo grande, le siguió, siguió.
tsúúca dibye újcuíñújúcoobe dííbyeké, vúúríhikye újcuíñuubéváa, újcuíñuube.
[50]
**** muhdúhjané óhdityu vúúríhí nehníñeba néjɨ́ɨ́vaíñuhíjcyáhi. ****
Que me ha hablado ese hualo feísimo.
muhdúhjané óhdityu vúúríhí nehníñeba néjɨ́ɨ́vaíñuhíjcyáhi.
[51]
**** ehdu **** llíhcyámeííbyéreváa péé dííbye déjutu.
Así murmurando se fue tras él.
ehdu llíhcyámeííbyéreváa péé dííbye déjutu.
[52]
**** oke téhmeco **** tsáma vúri **** vúúríhí nehníñeba, **** oke tsáma **** téhmeco **** muhdúhjané óhdityu ú néjɨ́ɨ́vaíñuhíjcyáhi. ****
Espérame, oye hualo feísimo, espérame que es lo que has hablado de mi.
oke téhmeco tsáma vúri vúúríhí nehníñeba, oke tsáma téhmeco muhdúhjané óhdityu ú néjɨ́ɨ́vaíñuhíjcyáhi.
[53]
**** áijyúváa teene **** ócá- **** ócájímú **** nijkyéhéjuvápe **** mítyáhéjúcoba **** mítyahéjú **** íhjyáa **** ɨ́jɨ́ **** déjucóú íjcyahéju. ****
Y había una tumba de sachavacas, muy grande habrá sido un hueco grande, muy profundo.
áijyúváa teene ócá- ócájímú nijkyéhéjuvápe mítyáhéjúcoba mítyahéjú íhjyáa ɨ́jɨ́ déjucóú íjcyahéju.
[54]
**** áhejúj **** pɨɨhɨ́ríjyuco dííbyeke úhbaabéré **** péhijcyáne, **** dííbye **** déjuri úhbaabére. ****
Ya estaba cerca de la tumba, insultando al hualo tras él, insultando, insultando.
áhejúj pɨɨhɨ́ríjyuco dííbyeke úhbaabéré péhijcyáne, dííbye déjuri úhbaabére.
[55]
**** úhbaabéreváa **** pehíjcyá, **** úhbaabéreváa pehíjcyá **** dííbyeke. ****
Insultando se iba, insultando a él se iba.
úhbaabéreváa pehíjcyá, úhbaabéreváa pehíjcyá dííbyeke.
[56]
**** vúri vúú- **** vúúríhí nehníñeba, **** o- **** oke **** téhméjɨ́ɨ́vaco, **** oke **** téhméjɨ́ɨ́vaco. ****
Oye, hualo horrible, espérame, espérame.
vúri vúú- vúúríhí nehníñeba, o- oke téhméjɨ́ɨ́vaco, oke téhméjɨ́ɨ́vaco.
[57]
**** muhdúhjané óhdityu ú neíñuhíjcyá. ****
Por qué me has hablado.
muhdúhjané óhdityu ú neíñuhíjcyá.
[58]
**** aanéváa tsúúca lleebúcunújúcoobe **** diibye vúúríhi **** juuváyí **** péébeé. ****
Y el hualo grande ya escuchaba los gritos de él por el camino.
aanéváa tsúúca lleebúcunújúcoobe diibye vúúríhi juuváyí péébeé.
[59]
**** múúberéjuco tadyéjutu **** llíhcyámeííbyéré **** tsááneéj. ****
Quién es el que dá gritos de insultos por mi trás.
múúberéjuco tadyéjutu llíhcyámeííbyéré tsááneéj.
[60]
**** vúri vúri **** vúúríhí nehníñeba, **** oke **** téhmeco muhdúhjané óhdityu u néj.
Oye hualo, hualo feo, espérame, que es lo que has dicho de mi persona.
vúri vúri vúúríhí nehníñeba, oke téhmeco muhdúhjané óhdityu u néj.
[61]
**** ááá neébe, ɨɨnáami ɨ́va, **** neébe, **** ɨ́vaké muhmɨ́ba **** ɨɨnáhjané úhdityu o néé. ****
Ááá, dice, que pasa, sapo tablacho que te he hablado.
ááá neébe, ɨɨnáami ɨ́va, neébe, ɨ́vaké muhmɨ́ba ɨɨnáhjané úhdityu o néé.
[62]
**** tsáhané muurá ɨɨná **** úhdityu o néétuú.
Nada he hablado en contra tuya.
tsáhané muurá ɨɨná úhdityu o néétuú.
[63]
**** muhdúhjané tawálleekéne **** ú **** chúyúyújɨ́ɨ́vaíñúhi.
Porqué has enamorado a mi mujer.
muhdúhjané tawálleekéne ú chúyúyújɨ́ɨ́vaíñúhi.
[64]
**** eenéváa dibye **** chúúyúyújɨ́ɨ́vahíjcyáne. ****
Eso era que él enamoraba.
eenéváa dibye chúúyúyújɨ́ɨ́vahíjcyáne.
[65]
**** aanéváa, **** tsáhané o chúúyúyújɨ́ɨ́vatúne, neébe.
Entonces, no le enamorado, le dijo.
aanéváa, tsáhané o chúúyúyújɨ́ɨ́vatúne, neébe.
[66]
ohné apááñéré o néé: **** ɨɨná **** tá- **** tá- **** tá- **** támeh- **** tábehmúháwuúmuke **** ájɨ́vahɨ́vámedíú **** muute **** mɨ́ɨ́úmudíu **** dóótsótuube ɨɨná **** ajɨ́vatédímye íjtyéke nehwámyuke **** túúne **** doótso, ohné o néé **** muuráhaja. ****
Solamente le dije: por que das de comer a mis sobrinos, estos chinchilejos que da comezón cocina estos cangrejos y dales de comer, eso dije.
ohné apááñéré o néé: ɨɨná tá- tá- tá- támeh- tábehmúháwuúmuke ájɨ́vahɨ́vámedíú muute mɨ́ɨ́úmudíu dóótsótuube ɨɨná ajɨ́vatédímye íjtyéke nehwámyuke túúne doótso, ohné o néé muuráhaja.
[67]
**** tsáhané ehdu u néjɨ́ɨ́vatúne, tsúúcaáváa neebe, tsáhané ehdu. ****
Tu no has dicho así, le contestó, no fue así.
tsáhané ehdu u néjɨ́ɨ́vatúne, tsúúcaáváa neebe, tsáhané ehdu.
[68]
**** ané oke **** bo **** ɨva méénudíñej, neébe.
Entonces no pelees conmigo pues, sapo tablacho, le dijo.
ané oke bo ɨva méénudíñej, neébe.
[69]
**** muhdúhjané óhdityu ú néjɨɨvá **** ɨ́veekíhjané tawálle ú chuuyúyújɨ́ɨ́vaíñuhíjcyáhi. ****
Que me has hablado, por que has enamorado a mi mujer.
muhdúhjané óhdityu ú néjɨɨvá ɨ́veekíhjané tawálle ú chuuyúyújɨ́ɨ́vaíñuhíjcyáhi.
[70]
tsáhaá **** oke bo ɨva méénudíñej.
Nada, no pelees conmigo pues.
tsáhaá oke bo ɨva méénudíñej.
[71]
tsúúcaáváa **** teene **** ócájímú **** nikyéhéjú **** úníuríjyuco diityétsí **** ávyeta **** téhejú úníuri. ****
Ya estaban al lado de la tumba de sachavacas, bien al borde.
tsúúcaáváa teene ócájímú nikyéhéjú úníuríjyuco diityétsí ávyeta téhejú úníuri.
[72]
**** tsáha bóho ɨ́va, neébe oke méénudíñe. ****
No pues, sapo, no me pegues.
tsáha bóho ɨ́va, neébe oke méénudíñe.
[73]
**** tsáha ɨ́va tsáhané muhdú o néétuú, tsáhané **** u néhdu o chúúyúyújɨ́ɨ́vatúne, **** tsáha muúbe. ****
No, sapo, yo no he dicho nada, como dices tú, yo no le he enamorado, no hombre.
tsáha ɨ́va tsáhané muhdú o néétuú, tsáhané u néhdu o chúúyúyújɨ́ɨ́vatúne, tsáha muúbe.
[74]
**** ɨ́veekíhjané **** óhdityu, **** tawálleeke ú chuuyúyujɨ́ɨ́hi. ****
Porqué le has enamorado a mi mujer.
ɨ́veekíhjané óhdityu, tawálleeke ú chuuyúyujɨ́ɨ́hi.
[75]
**** áijyúváa teene **** díí- **** dííbyé cávááchihyónu **** cávááchihyónuváa teene **** pájpábá avába **** pájpábá avábá **** dííbyé cávaájco. ****
Y el arma del sapo tablacho era, como su espada, como espada era el cogollo de bombonaje, su espada.
áijyúváa teene díí- dííbyé cávááchihyónu cávááchihyónuváa teene pájpábá avába pájpábá avábá dííbyé cávaájco.
[76]
**** tsúúcaávané diibye vúúríhikye áádi **** peecútéré cábóhcotéjucóó, **** cáváájcóiibye. ****
Y de repente le golpeó al hualo grande le apuñaló con su espada.
tsúúcaávané diibye vúúríhikye áádi peecútéré cábóhcotéjucóó, cáváájcóiibye.
[77]
**** áádiváne cábohcójucóó **** ihdyúheene muube **** chíu. ****
El dice le golpeó, así es la pelea chíu (sonido del golpe).
áádiváne cábohcójucóó ihdyúheene muube chíu.
[78]
**** nééberévané **** cábohcó dííbyeke. ****
Diciendo le dio un puñete.
nééberévané cábohcó dííbyeke.
[79]
**** ihdyúheene muube **** chíu, **** idhyúheene **** chíu.
Así es la pelea chíu, así chíu.
ihdyúheene muube chíu, idhyúheene chíu.
[80]
**** ɨ́ɨ́cúi **** wádoúcuube, ihdyúheene. ****
Él bloqueaba, así es pelear chí.
ɨ́ɨ́cúi wádoúcuube, ihdyúheene.
[81]
**** muube **** chíu, **** muúbe ɨ́vaj neébe muhdɨ́ɨ́váábekéami tsúúca oke **** ú cávááchíhyonu. ****
Oye sapo que es lo que te pasa, ya me estás apuñalando.
muube chíu, muúbe ɨ́vaj neébe muhdɨ́ɨ́váábekéami tsúúca oke ú cávááchíhyonu.
[82]
**** áátyétsiváne **** méénújcatsí botsíiíkye **** téhejú hallúu, **** teene ócájímú **** nijkyéhéjú hallúuváne.
Los dos recién se pusieron a pelear, sobre el hueco, sobre la tumba de sachavacas.
áátyétsiváne méénújcatsí botsíiíkye téhejú hallúu, teene ócájímú nijkyéhéjú hallúuváne.
[83]
áátyétsi méénújcatsí. ****
Seguían peleando.
áátyétsi méénújcatsí.
[84]
**** áátyétsiváne méénújcatsí, **** áádiváne **** tsúúca **** diibye ɨ́vaké **** muhmɨ́bake **** téhejú déjucóú **** cápíyuúcú. ****
Seguían peleando, él dice, el hualo ya le tumbó dentro del hueco al sapo tablacho.
áátyétsiváne méénújcatsí, áádiváne tsúúca diibye ɨ́vaké muhmɨ́bake téhejú déjucóú cápíyuúcú.
[85]
**** tsapéhduváa **** jójrójóró **** tyááá **** téhejú déjucóvu.
De frente: jójró joró tyááá (sonido que cayó el sapo tablado dentro del hueco), al profundo del hueco.
tsapéhduváa jójrójóró tyááá téhejú déjucóvu.
[86]
**** áyu eh **** ehdu oke u méénukíjɨ́ɨ́va. ****
Listo, para nada sirves.
áyu eh ehdu oke u méénukíjɨ́ɨ́va.
[87]
**** é- **** étsihdyu íñe **** teene **** cúvéhoojáné **** tsáijyu ditye meke **** cúvéhoojánuhíjcyáne **** teene **** ténéhjɨ **** píívyé **** déjucóhjáa **** dityétsí méénuhíjcyáné **** tujkénu. ****
Es ahí donde, ahora existen cárceles y que a veces nos encarcelan, este origen dieron estos dos, los originaron ese asunto.
é- étsihdyu íñe teene cúvéhoojáné tsáijyu ditye meke cúvéhoojánuhíjcyáne teene ténéhjɨ píívyé déjucóhjáa dityétsí méénuhíjcyáné tujkénu.
[88]
**** juúj **** tsáhájuco, **** ellévúj diibye **** vúúríhi **** pééne, **** vúúríhiváne **** péjucóóhi. ****
Ya, ya no, y se fue el hualo grande, el hualo grande se fue.
juúj tsáhájuco, ellévúj diibye vúúríhi pééne, vúúríhiváne péjucóóhi.
[89]
**** aabéváa **** diibye **** ɨ́vaké muhmɨ́bá ihdyu **** pánácóvá néébeé, **** mɨ́vájɨ́hreváa néébeé. ****
Y el sapo tablacho uno que poseía secretos era muy sabio.
aabéváa diibye ɨ́vaké muhmɨ́bá ihdyu pánácóvá néébeé, mɨ́vájɨ́hreváa néébeé.
[90]
**** aabéváa tsúúca **** téhejú **** déjúcoríyé, **** tsúúca **** pɨ́ɨ́néé- **** pɨ́ɨ́nééne, **** muhdúamíí, **** pɨ́ɨ́nééne ááñoríjyuco **** diíbye. ****
Y estaba en lo profundo del hueco, quizás, como medio año ya estaba.
aabéváa tsúúca téhejú déjúcoríyé, tsúúca pɨ́ɨ́néé- pɨ́ɨ́nééne, muhdúamíí, pɨ́ɨ́nééne ááñoríjyuco diíbye.
[91]
**** aabéváa tsúúca **** kííjyeba **** tsájucóó ááméjutu, **** ááméjutu **** tsɨjpáné **** úwáájɨ́ **** kiijyébá **** tsááneé, **** ɨ́bátsuhjúcunúhíjcyaabe **** cúúrúcó **** wajcáné **** tyaavúrú tyavúru.
Y él ya pues ya venía un viento de abajo, de abajo, viento fuerte venía, y él soplaba, y las ramas de cumala, que eran desmenuzados, caían.
aabéváa tsúúca kííjyeba tsájucóó ááméjutu, ááméjutu tsɨjpáné úwáájɨ́ kiijyébá tsááneé, ɨ́bátsuhjúcunúhíjcyaabe cúúrúcó wajcáné tyaavúrú tyavúru.
[92]
**** dibye nééneréjucóváa **** teene **** kííjyeba **** cúúrúco wájcá távúruácohíjcyáne, **** pɨ́ɨ́nééhéjuúré **** tsahdúnéécu. ****
Cuando él decía el viento desmenuzaba las ramas de cumala, las puntas de las ramas llegaba hasta mitad de hueco.
dibye nééneréjucóváa teene kííjyeba cúúrúco wájcá távúruácohíjcyáne, pɨ́ɨ́nééhéjuúré tsahdúnéécu.
[93]
**** tsáháikyéhaáca. ****
Todavía no, decía.
tsáháikyéhaáca.
[94]
**** ícyahíjcyaabe, **** ícyahíjcyaabe. ****
Seguía ahí, seguía.
ícyahíjcyaabe, ícyahíjcyaabe.
[95]
**** teene kííjyeba tsáijyújuco dibye ɨ́bátsuhjúcunúhíjcyáne. **** ááméjú **** nullímú **** kiijyébá ɨ́htsutúne, **** ááméjú niiñétú **** cúúrúcó **** wajcáné **** taavúrú **** tavúru. ****
Ya cuando venía el viento, él soplaba, el viento fuerte de abajo fuerte viento de abajo, desmenuza ramas de cumala.
teene kííjyeba tsáijyújuco dibye ɨ́bátsuhjúcunúhíjcyáne. ááméjú nullímú kiijyébá ɨ́htsutúne, ááméjú niiñétú cúúrúcó wajcáné taavúrú tavúru.
[96]
**** jój **** dibye néhijcyáne, **** ehdúváa **** pój **** tsoóóó tene **** pátyehíjcyaróné **** pɨ́ɨ́nééhéjuvúré **** tsahdúnéécu. ****
Jój (sonido del soplo) él decía, así pój tsoooo (sonido de caída de las ramas) ese pasaba y llegaba a la mitad del hueco.
jój dibye néhijcyáne, ehdúváa pój tsoóóó tene pátyehíjcyaróné pɨ́ɨ́nééhéjuvúré tsahdúnéécu.
[97]
**** áánerívané tsúúca **** duhcúvatéjúcoobe. ****
En esa situación ya se volvio flojo
áánerívané tsúúca duhcúvatéjúcoobe.
[98]
**** aanéváa teene dííbyé **** cahpáyú. ****
Él tenía su mochila.
aanéváa teene dííbyé cahpáyú.
[99]
**** áhulléváa **** dííbyé **** páneere **** dííbyé apííchoháñé, **** dííbyé **** bañéwá, **** dííbyé maaníwaháñé **** múhdunéhjɨ́ **** íjcyanéhjɨ́ **** páneére. ****
En la cual estaban todas sus materiales de brujería su tabaco, su ampiri todo lo que era necesario.
áhulléváa dííbyé páneere dííbyé apííchoháñé, dííbyé bañéwá, dííbyé maaníwaháñé múhdunéhjɨ́ íjcyanéhjɨ́ páneére.
[100]
**** aanéváa tsúúca **** uubócunúhíjcyaabe teene **** kííjyeba **** tsááne. ****
Luego ya soplaba con el tabaco, al viento que venía.
aanéváa tsúúca uubócunúhíjcyaabe teene kííjyeba tsááne.

Text viewInterlinear Glossed Text