Utterance view

niivuwa

Recording date2005-01-31
Speaker age50
Speaker sexf
Text genretraditional narrative
Extended corpusno



[1]
****
****
****
[2]
**** ah **** eh **** ícyooca diibye **** níívúwájɨ mééwá íjcyane uke ó úúbálleé **** ehm **** éée.
Ahora te voy a contar sobre la mujer venado, si.
ah eh ícyooca diibye níívúwájɨ mééwá íjcyane uke ó úúbálleé ehm éée.
[3]
**** níívúwájɨ mééwá, **** tsíhcyohó múúbé **** améjcau **** kíllówaahába mééwa, **** dii- **** diibye **** tsíhcyohó múúbé **** tsɨɨméneke **** náníñetu íjcyáné uubálle: ****
La mujer venado, durante la fiesta del invierno la sachaperro robó al hijo del invierno (nombre de persona) de eso trata el cuento.
níívúwájɨ mééwá, tsíhcyohó múúbé améjcau kíllówaahába mééwa, dii- diibye tsíhcyohó múúbé tsɨɨméneke náníñetu íjcyáné uubálle:
[4]
diityéváa teene **** ámejca meenúmé diibye tsíhcyohó múúbema, **** améjcari uubámyenúmé páábeé ɨ́hdéejpi, **** iámé mɨ́nejtee, **** méénímu, **** páábé ɨhdéejpi, ócájimu **** ihdícyáné iáábé uu- **** uu- **** uubámyenú. ****
Ellos realizaron la fiesta con el invierno, y a la fiesta asistieron toda clase de animales, huanganas, sajinos, todo animal, sachavacas, toda clase de animales asistieron.
diityéváa teene ámejca meenúmé diibye tsíhcyohó múúbema, améjcari uubámyenúmé páábeé ɨ́hdéejpi, iámé mɨ́nejtee, méénímu, páábé ɨhdéejpi, ócájimu ihdícyáné iáábé uu- uu- uubámyenú.
[5]
**** áámé boonémuríváa diitye, **** diibye tsíhcyohó múúbé taaba dollódólló, **** árónáacaváa teene ɨ́jtsɨɨméné ɨ́jɨ́hreé. ****
Mientras la mujer del invierno hacia el cambio del mitayo, su hijo le estorbaba.
áámé boonémuríváa diitye, diibye tsíhcyohó múúbé taaba dollódólló, árónáacaváa teene ɨ́jtsɨɨméné ɨ́jɨ́hreé.
[6]
**** áánélliihyeváa diille **** kíllówaahába mééwá nééhií: okéi daacu **** majmáhówúudívu **** ááne **** boonénu neélle. ****
Entonces dijo la sachaperro: dame acá a mi hermanito mientras cambias el mitayo.
áánélliihyeváa diille kíllówaahába mééwá nééhií: okéi daacu majmáhówúudívu ááne boonénu neélle.
[7]
**** aanéváa ɨ́mɨáállekéré iwáábyúne teene ɨ́jtsɨɨméneke ájculle, **** muhtsívá mepáyómátsɨ́hcoki, **** tsíhcyohó uubámye déjuri **** mepáyómátsɨ́hcohíjcyaki nééllere **** téétsɨ́wuúke iújcúne, éée. ****
Y pensando que era buena mujer le entrego a su hijo, pues la sachaperro decía: nosotros vamos a bailar, detrás de los invitados del invierno vamos a bailar diciendo, recogió al niñito, sí.
aanéváa ɨ́mɨáállekéré iwáábyúne teene ɨ́jtsɨɨméneke ájculle, muhtsívá mepáyómátsɨ́hcoki, tsíhcyohó uubámye déjuri mepáyómátsɨ́hcohíjcyaki nééllere téétsɨ́wuúke iújcúne, éée.
[8]
**** aalléikyéváa tehdu páyómátsɨ́hcohíjcyá osea wáhtsɨhíjcyalle, **** wáhtsɨhíjcyalle teene kijcyówa **** déjutu. ****
Y verdad todavía bailó la mujer, bailaba detrás de los que danzaban.
aalléikyéváa tehdu páyómátsɨ́hcohíjcyá osea wáhtsɨhíjcyalle, wáhtsɨhíjcyalle teene kijcyówa déjutu.
[9]
**** ááné illúhwuúreváa **** téétsɨmájuco dille úmɨváne, **** péjúcoólle, éée **** bájú pañéu dsɨɨnéjúcoólle. ****
Al poco rato se escapo con el niño, y se fue, si, corrió al monte.
ááné illúhwuúreváa téétsɨmájuco dille úmɨváne, péjúcoólle, éée bájú pañéu dsɨɨnéjúcoólle.
[10]
**** aane diille eene **** bóónénuhíjcyalle ílluréjuco **** tééneri túhúúvelle tsá ɨ́tsáávetú ɨ́jtsɨɨméneke.
Y la madre del niño concentrada en el cambio de mitayo ya no se acordó de su hijo.
aane diille eene bóónénuhíjcyalle ílluréjuco tééneri túhúúvelle tsá ɨ́tsáávetú ɨ́jtsɨɨméneke.
[11]
**** ɨnɨ́jkéváné nɨ́jcáutu neélle, kiá íñe tájtsɨɨméne, **** díllórolle **** tsííhya múnáa. ****
Al terminar de cambiar dijo ¿dónde esta mi hijo?, preguntó a unos invitados.
ɨnɨ́jkéváné nɨ́jcáutu neélle, kiá íñe tájtsɨɨméne, díllórolle tsííhya múnáa.
[12]
**** éée, tsá dille wáájácutú kiávú dibye péénee.
Si, ella no sabia a donde fue su hijo.
éée, tsá dille wáájácutú kiávú dibye péénee.
[13]
**** árónáa tsííhya múnaa úúbamye tsáámeke díllolle: ¿a tsáhané ámuha tájtsɨɨméne maájtyúmɨ?. ****
En eso llegó otros invitados y les pregunto: ¿no han visto a mi hijo?.
árónáa tsííhya múnaa úúbamye tsáámeke díllolle: ¿a tsáhané ámuha tájtsɨɨméne maájtyúmɨ?.
[14]
**** éée, neéme, íílleújucóne kíllówaahába mééwá múúhakye pájtyene téétsɨma. ****
Si, contestaron, por allá nos pasó la sachaperro con el niño.
éée, neéme, íílleújucóne kíllówaahába mééwá múúhakye pájtyene téétsɨma.
[15]
**** tsíjtye tsááme, tsíjty- **** éée **** tsíjtyeke tsáámeke díllolle, **** ɨɨne, **** íílleújucóne dille pájtyene **** kíllówaahába mééwá dɨ́jtsɨɨménema nehíjcyáme. ****
Otros invitados, le dijeron igual: allá pasó la sachaperro con tu hijo, le decían a la mujer.
tsíjtye tsááme, tsíjty- éée tsíjtyeke tsáámeke díllolle, ɨɨne, íílleújucóne dille pájtyene kíllówaahába mééwá dɨ́jtsɨɨménema nehíjcyáme.
[16]
**** júhu. ****
Bueno.
júhu.
[17]
**** aalléváa **** tene pájtyéné boone tahíjcyá ɨ́jtsɨɨménedi. ****
Y ella después que pasó la fiesta lloraba por su hijo.
aalléváa tene pájtyéné boone tahíjcyá ɨ́jtsɨɨménedi.
[18]
**** áá- eh **** áánáacaváa diille níívúwájɨ mééwá **** teene **** dííllé úmɨhe ɨ́ɨ́rohíjcyá **** teene ánuwááñé ííñene. ****
Mientras la mujer venado comía las hojas de yuca de la mujer, los retoños de la yuca.
áá- eh áánáacaváa diille níívúwájɨ mééwá teene dííllé úmɨhe ɨ́ɨ́rohíjcyá teene ánuwááñé ííñene.
[19]
**** muurá níívuwa majchó téhaamɨ́wuújɨ, **** ee. ****
El venado come las hojas de yuca, si.
muurá níívuwa majchó téhaamɨ́wuújɨ, ee.
[20]
**** aanéváa llíhcyámeíhíjcyalle diille, **** diille tsíhcyohó múúbé taába: **** kiávúhjané tájtsɨɨméné péénáa muubá ɨɨná **** táúmɨhe ú ɨ́ɨ́rohíjcyá múúbe nehníjyaú neélle. ****
Y la mujer del invierno con rabia y amargura decía: mientras mi hijo ha desaparecido, quién eres tú que vienes a comer mi chacra, que horrible, decía.
aanéváa llíhcyámeíhíjcyalle diille, diille tsíhcyohó múúbé taába: kiávúhjané tájtsɨɨméné péénáa muubá ɨɨná táúmɨhe ú ɨ́ɨ́rohíjcyá múúbe nehníjyaú neélle.
[21]
**** áábohíjcyalle diibye níívúwake **** ee. ****
Le insultaba al venado, si.
áábohíjcyalle diibye níívúwake ee.
[22]
**** áánéj **** pɨɨnéuváa ihdyu diille kéémelle **** bohdɨ́vá **** díílledíu. ****
En eso dice que ella, una vieja apareció a la mujer.
áánéj pɨɨnéuváa ihdyu diille kéémelle bohdɨ́vá díílledíu.
[23]
**** neélle: wáhaj **** ɨ́ɨ́neríami **** ú **** tahíjcya. ****
Le dijo: hija, por que lloras.
neélle: wáhaj ɨ́ɨ́neríami ú tahíjcya.
[24]
**** jané kiávúhjané tájtsɨɨméné péénáa **** táúmɨhéné muubá ɨ́ɨ́rohíjcyá. ****
Mientras mi hijo ha desaparecido, ¿que animal come mi chacra?, le dijo la mujer.
jané kiávúhjané tájtsɨɨméné péénáa táúmɨhéné muubá ɨ́ɨ́rohíjcyá.
[25]
**** áá, neélle, íchiíyé dɨ́jtsɨɨméné, méúníuríye neélle, **** diille níívúwájɨ mééwa, **** ééé, **** diille ímichi újcúille.
Aa, le dice, tu hijo está por acá cerca le dijo la mujer venado, sí, la que le va a rescatar.
áá, neélle, íchiíyé dɨ́jtsɨɨméné, méúníuríye neélle, diille níívúwájɨ mééwa, ééé, diille ímichi újcúille.
[26]
ané óóma **** duúcu, neelléváa u ájtyúmɨɨ́be.
Entonces si le has visto rescátalo dice la mujer.
ané óóma duúcu, neelléváa u ájtyúmɨɨ́be.
[27]
**** juúj neellévápe.
Muy bien, le contesta.
juúj neellévápe.
[28]
ané waihdyu **** ɨɨne téjuuhójɨ **** néma duhrúnú íllu ujcávánéjoba, **** neélle.
Entonces este chapea, las hojas de yuca, así espeso, le dice.
ané waihdyu ɨɨne téjuuhójɨ néma duhrúnú íllu ujcávánéjoba, neélle.
[29]
**** ááné pañéu, éée, pííyaco némeíñé méénúille, **** táúhballe diille níívúwájɨ mééwá dille imyéénu. ****
Y dentro de eso, si, caldo de hoja de yuca, le mando a hacer la mujer venado.
ááné pañéu, éée, pííyaco némeíñé méénúille, táúhballe diille níívúwájɨ mééwá dille imyéénu.
[30]
**** ááné pañéuváa, neélle, dɨɨ ú **** pícyoo mítyane. ****
Y dentro de eso, le dice, pones bastante ají.
ááné pañéuváa, neélle, dɨɨ ú pícyoo mítyane.
[31]
**** áánema tépallí maatímukéré ú újcoó **** téhullévu **** ímyénécoba, neélle, **** éée. ****
Y meterás a las lagartijas de la chacra, adentro, sabroso, le dice, si.
áánema tépallí maatímukéré ú újcoó téhullévu ímyénécoba, neélle, éée.
[32]
**** ááne ú **** bújcájaá. ****
Y haces casabe.
ááne ú bújcájaá.
[33]
**** ahdújucóváa dille méénune **** imyéénúne, **** cáhcújtsolle.
Y todo eso hizo la mujer, haciendo, le hizo caso.
ahdújucóváa dille méénune imyéénúne, cáhcújtsolle.
[34]
**** aanéváa tsiiñe tsáálleke néé: tsúúca **** taalle ó meenú. ****
Y cuando vino otra vez le dijo: abuela ya hice todo.
aanéváa tsiiñe tsáálleke néé: tsúúca taalle ó meenú.
[35]
**** uúju, neelléváa. ****
Muy bien, le contestó.
uúju, neelléváa.
[36]
**** Ellévújuco dille pééne diille kíllówaahába mééwá tujkévetu.
Y se fue la mujer venado con dirección de la sachaperro.
Ellévújuco dille pééne diille kíllówaahába mééwá tujkévetu.
[37]
**** aalléváa dííllé úníutu patyéíñuhíjcyá teene **** ihñé **** ɨ́pɨmɨ́htsó nɨ́jcáuhjúcunúllére **** pehíjcyá, **** pehíjcyalle. ****
Y la mujer venado pasaba por la casa de la sachaperro con su preparado en su cabeza, pasaba y pasaba.
aalléváa dííllé já úníutu patyéíñuhíjcyá teene ihñé ɨ́pɨmɨ́htsó nɨ́jcáuhjúcunúllére pehíjcyá, pehíjcyalle.
[38]
tsiiñe dille wáúmíívyénaá diille uhbájucóó: **** ɨ́ɨ́nerívá níívúwájɨ mééwá íílle **** ú patyéíñuhíjcyá múhtsikye **** wáájallére, **** níívú- **** níívúwájɨ mééwá tserúúhíwá hallúúcoba.
Cuando repasaba otra vez le riñe la sachaperro: en que plan anda por acá la mujer venado, esta que pasa y repasa espiándonos, venado ojo tuerto.
tsiiñe dille wáúmíívyénaá diille uhbájucóó: ɨ́ɨ́nerívá níívúwájɨ mééwá íílle ú patyéíñuhíjcyá múhtsikye wáájallére, níívú- níívúwájɨ mééwá tserúúhíwá hallúúcoba.
[39]
**** áábolle diille kéémélleke diille kíllówaahába mééwa, **** éée. ****
Le insulta a la mujer venado la sachaperro, si.
áábolle diille kéémélleke diille kíllówaahába mééwa, éée.
[40]
**** áábolle, **** níívúwájɨ **** mééwá tserúúhíwájoba ɨ́ɨ́nerí ú **** patyéíñuhícyá múhtsikye u **** wáájaki **** neelléváa diille kíllówaahába mééwa.
Le insulta: venado ojo tuerto en que plan, pasas y repasas espiándonos le dice la sachaperro.
áábolle, níívúwájɨ mééwá tserúúhíwájoba ɨ́ɨ́nerí ú patyéíñuhícyá múhtsikye u wáájaki neelléváa diille kíllówaahába mééwa.
[41]
**** áróhulléubáváhjáa ɨɨtécunúllé teene dille nɨ́jcáuhjúcunúné pɨmɨ́htso. ****
En eso se dio cuenta y vio eso, el preparado que llevaba en su cabeza.
áróhulléubáváhjáa ɨɨtécunúllé teene dille nɨ́jcáuhjúcunúné pɨmɨ́htso.
[42]
**** aanéváa neélle: ɨ́ɨ́nerá eene taalle ú **** tsajtyéhi. ****
Y le dijo: abuela, que es lo que llevas.
aanéváa neélle: ɨ́ɨ́nerá eene taalle ú tsajtyéhi.
[43]
**** tápɨmɨ́htso **** neélle. ****
Mi ají, le dice.
tápɨmɨ́htso neélle.
[44]
**** áyúú, neélle, **** muhdú **** muhtsi ájyábari medsɨ́jɨvéjúcóóíñáa óvíjyuco múhtsikye ihdyu **** nɨhjówáúbari cákihjyúcu neélle jáhaá, neellévápeé, muhdú ó cákihjyúcu neélle. ****
Áááy, dice, nosotros ya nos morimos de hambre, por favor danos un poquito, aunque sea en vasija de macambo, pásanos, le dice.
áyúú, neélle, muhdú muhtsi ájyábari medsɨ́jɨvéjúcóóíñáa óvíjyuco múhtsikye ihdyu nɨhjówáúbari cákihjyúcu neélle jáhaá, neellévápeé, muhdú ó cákihjyúcu neélle.
[45]
jáhaá, neellévápeé, muhdú ó cákihjyúcuú íhmaha, **** muhdú **** páihllóré ihdyu ú májchoó **** neélle, u ímílledúné majcho. ****
No, le dice, no les voy a pasar un poquito, pues es la yapa, todo el preparado vas a comer le dice, come todo lo que quieras.
jáhaá, neellévápeé, muhdú ó cákihjyúcuú íhmaha, muhdú páihllóré ihdyu ú májchoó neélle, u ímílledúné majcho.
[46]
**** ahdújucóváa dille **** teene mááho iújcúne májchone imyéwu. ****
Entonces ella sacando el casabe comenzó a comer rico.
ahdújucóváa dille teene mááho iújcúne májchone imyéwu.
[47]
**** ímyehɨ́váme diitye máátímuke dille ɨ́ɨ́rone, **** ɨ́ɨ́rolle. ****
Sabrosos estaban las lagartijas y ella les comió, comió.
ímyehɨ́váme diitye máátímuke dille ɨ́ɨ́rone, ɨ́ɨ́rolle.
[48]
**** unrato tsúúca beebévéjúcoólle.
Un rato ya le afectó el ají.
unrato tsúúca beebévéjúcoólle.
[49]
**** ibyéébévénélli diibye **** llíjcyaháámɨke neélle, tsijpi kíllówaaháke llíjcyaháámɨ́ **** imyémé íjcyáábeke neélle: llíjcyaháámɨ múhtsikye dijchúcú, muhtsi máádoóhi, **** éée. ****
Y por que le afecto el ají, dijo al hoja amarilla, otro sachaperro, que se llamaba hoja amarillo, le dice: hoja amarilla, danos agua para tomar, si.
ibyéébévénélli diibye llíjcyaháámɨke neélle, tsijpi kíllówaaháke llíjcyaháámɨ́ imyémé íjcyáábeke neélle: llíjcyaháámɨ múhtsikye dijchúcú, muhtsi máádoóhi, éée.
[50]
**** néllihyéváa **** neébe: íjcyánejɨ́ɨ́va nújpacyo. ****
Entonces el dijo no hay agua.
néllihyéváa neébe: íjcyánejɨ́ɨ́va nújpacyo.
[51]
**** aanéváa diille níívúwájɨ mééwá nééhií: **** okéi **** taalle aadi majmáhodívú dáácúnema **** dadóté mújcójutu. ****
Y la mujer venado le dice: abuela dame todavía a mi hermanito y anda a tomar agua del puerto.
aanéváa diille níívúwájɨ mééwá nééhií: okéi taalle aadi majmáhodívú dáácúnema dadóté mújcójutu.
[52]
**** ácoocáváa diille níívúwájɨ mééwá teene **** páneere téhiñe áraúcú **** pɨ́rúj, pɨ́rúj kiátú dille iádótuki **** éée. ****
Ya anteriormente la mujer venado había secado todas las quebradas, por completo para que ella no pueda tomar, si.
ácoocáváa diille níívúwájɨ mééwá teene páneere téhiñe áraúcú pɨ́rúj, pɨ́rúj kiátú dille iádótuki éée.
[53]
aalléváa **** tsúúca juújúhdeé neélle iáábucújúcóótúnéllií teene tsɨ́ɨ́ménedíú ájcuíñú níívúwájɨ mééwake.
Entonces ella aceptó, pues no aguantaba y le entregó al niño a la mujer venado.
aalléváa tsúúca juújúhdeé neélle iáábucújúcóótúnéllií teene tsɨ́ɨ́ménedíú ájcuíñú níívúwájɨ mééwake.
[54]
**** aanévaá dille ellévújuco téhíñe néhcovu pééné hallúrí diille níívúwájɨ mééwá dsɨɨnéjucóó, tsúúca péjucóó. ****
Y mientras la sachaperro se fue en busca de agua ella la mujer venado corrió, se fue.
aanévaá dille ellévújuco téhíñe néhcovu pééné hallúrí diille níívúwájɨ mééwá dsɨɨnéjucóó, tsúúca péjucóó.
[55]
**** téétsɨmájuco dille dsɨ́ɨ́néne. ****
Con el niño se fue corriendo.
téétsɨmájuco dille dsɨ́ɨ́néne.
[56]
**** aalléváa **** dsɨɨné dsɨɨné, dsɨɨnéhíí **** diibye núllíbáhéjuri úcáávélléjérolle. ****
Y corrió, corrió y corrió, y fingió entrar en el hueco del yangunturo.
aalléváa dsɨɨné dsɨɨné, dsɨɨnéhíí diibye núllíbáhéjuri úcáávélléjérolle.
[57]
**** iúcáávélléjélléróne icájtúcúne dsɨ́ɨ́nelle. ****
Fingiendo salió corriendo
iúcáávélléjélléróne icájtúcúne dsɨ́ɨ́nelle.
[58]
**** ááne déjuri diille kíllówaahába mééwá újcuíñú díílleke, újcuíñu téhejúrí diibye núllíbáhéjuri.
Y siguió corriendo y tras ella la sachaperro le siguió a ella, siguió, y entro en el hueco del yangunturo.
ááne déjuri diille kíllówaahába mééwá újcuíñú díílleke, újcuíñu téhejúrí diibye núllíbáhéjuri.
[59]
**** núllibahéjuri úcáávéllejé dille úcáávérótsihyújuco diibye **** núlliba dóváajcóne.
Y ella entró al hueco del yangunturo y al entrar, el yangunturo le despedazó.
núllibahéjuri úcáávéllejé dille úcáávérótsihyújuco diibye núlliba dóváajcóne.
[60]
díílle, tétsihyu diille kíllówaahába mééwá **** nɨjkévá **** dsɨ́jɨ́velle. ****
Allí ella la sachaperro se murió.
díílle, tétsihyu diille kíllówaahába mééwá nɨjkévá dsɨ́jɨ́velle.
[61]
diibye **** núlliba dsɨ́jɨ́vetsó. ****
El yangunturo la mató.
diibye núlliba dsɨ́jɨ́vetsó.
[62]
**** dsɨ́jɨ́vétsoobe núlliba, dóváácópéjtsoobe. ****
El la mató, le despedazó.
dsɨ́jɨ́vétsoobe núlliba, dóváácópéjtsoobe.
[63]
**** aabéváa, **** éée átsihdyúváa dsɨ́ɨ́nelle úújeté diibye tsɨ́ɨ́judívú téétsɨke ájcutélle. ****
Entonces si corrió la mujer venado y llegando entregó al niño a su madre.
aabéváa, éée átsihdyúváa dsɨ́ɨ́nelle úújeté diibye tsɨ́ɨ́judívú téétsɨke ájcutélle.
[64]
**** ehdúváa diille níívúwájɨ mééwá **** diille kíllówaahába mééwá nánííbye **** dojtúcú tsíhcyóhó múúbéj **** ah **** tsɨɨméneke. ****
Así fue que la mujer venado, le quitó a la sachaperro al niño que había robado, al hijo del invierno.
ehdúváa diille níívúwájɨ mééwá diille kíllówaahába mééwá nánííbye dojtúcú tsíhcyóhó múúbéj ah tsɨɨméneke.
[65]
**** ehdu tééné uubálle ténejcú icyánéjcú uubálle kíllówaahába mééwá **** icyánéjcu. ****
Así es la historia de ese asunto la situación de la sachaperro.
ehdu tééné uubálle ténejcú icyánéjcú uubálle kíllówaahába mééwá icyánéjcu.

Text viewInterlinear Glossed Text